Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3210 emelkedik, és a maga eszközeivel támogatja ezt. Ezzel elhatároljuk attól, hogy bármiféle, sőt mindenféle érdekegyeztetésben az államnak szerepe lenne. Nyilván az államnak korlátozottan van szerepe, az úgynevezett tripartit érdekegyeztetési re ndszerben van szerepe. Egy csomó más érdekegyeztetésben kétoldalú, négyoldalú érdekegyeztetési rendszerekben, szakmai szervezetek és a többi között nincs az államnak szerepe; nem is szabad ilyen módon vagy ennyire kiterjeszteni az állam szerepét. De hogy b ekerül a koncepcióba, hogy az állam elismeri ennek a jelentőségét, sőt, még az is benne van, hogy miért ismeri el, és ez az utalás a társadalmi béke megteremtésére rendkívül fontos, és hogy ő maga támogatja a maga eszközeivel, ezzel nyer alkotmányos, ezzel nyer állami elismerést ez a jogintézmény. Azt gondolom, hogy ez adja a jelentőségét annak, hogy az érdekegyeztetés bekerült az alkotmányba. És még egy dolog, hogy az alkotmánykoncepció, és majdan nyilván az alkotmány arra utal, hogy az érdekegyeztetés egé széről pedig törvényt kell alkotni. Ez pedig innentől kezdve alkotmányos kötelesség a jogalkotó számára. Ezekre a kérdésekre szerettem volna kitérni. Talán még egy megjegyzés, egy utolsó valóban, azzal kapcsolatban, amit Csizmár Gábor képviselőtársunk vete tt föl. A gyermekek jogai benne vannak az alkotmánykoncepcióban, olyan mélységig, amilyen mélységig az egy koncepcióban benne lehet. Az alanyi jogok között van felsorolva a gyermekeknek a joga, megnevesítve ezt az alanyi jogterületet, de nincs kifejtve. Ny ilván a normaszövegben kell majd kifejteni, hogy ebből mi az, ami alkotmányos szintre emelendő, és mi az, ami megtartandó a törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben, ami ma is hatályos a Magyar Köztársaságban, és mi az, ami nem igényel alkotmányos sz intű megnevesítést. Ő vetette föl, és nem először, a tandíjmentes állami közoktatáshoz való jogot. Az a feladata annak, aki azt mondja, hogy a tandíjmentesség helyett az ingyenesség legyen az alkotmánykoncepcióban, ami valóban megfelel a nemzetközi egyezmé nynek, mert az valóban azt mondja, hogy "free aviable to all", tehát mindenki számára biztosítani kell az – itt ingyenest jelent, ugye – ingyenes állami közoktatáshoz való jogot, annak meg kell mondania, hogy mit ért ingyenesség alatt. Azért szerepel a tan díjmentesség a koncepcióban, mert azok, akik ezt előkészítették, úgy gondolták, hogy az ingyenesség a közoktatásban a tandíjmentességet jelenti. Lehet az ingyenességnek egy tágabb fogalma, amiben benne van minden költség és minden kiadás, amely a közoktatá shoz kapcsolódik, beleértbe az étkeztetést, a napközis ellátást, az iskolabuszoztatást, a tandíjat is természetesen, az iskolai tankönyvekkel való ellátást és a többi. Tudomásom szerint nincs ország a világon, amelyik az ingyenességet ebben az értelemben h asználná és fogadná el, mert nem tudja teljesíteni. (15.00) Nyilván nem azért, mert nem teljesítené szívesen az ingyenességnek ezt a legtágabb körét vagy legtágabb lehetőségét, de ez teljesíthetetlen. Úgyhogy azt gondolom, hogy amikor erről folyik vita, a kkor érdemes lenne az ingyenesség tartalmát egyértelműen megfogalmazni már alkotmányos szinten is, mégpedig azért, mert ha alkotmányos szinten ez nyitva marad, ez beláthatatlan vitáknak a sorozatát indíthatja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps az egész üléste remben.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az MDNPfrakció kezdeményezte, hogy az országgyűlési határozati javaslat általános vitája a mai napon ne záruljon le. Az elfogadott napirendünkben az általános vita lehetőség szerinti lezárása, volt é s a frakció indítványát akceptálva az általános vitát elnapolom. A vita folytatására és lezárására jövő heti ülésünkön kerül sor.
