Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3209 magyar parlamentben ez a döbbenetes mondat, hogy 1944. március 19., a német megszállás óta Magyarországon legitim alkotmány nincs. Abba most nem megyek bele, hogy vajon '44, illetve '45 az ide iglenes nemzetgyűlés, majd a választásokon megválasztott országgyűlés és 1949 között legitim alkotmányozó hatalom volte. Ha nem is volt chartális alkotmány, de alkotmányerejű törvények és alkotmányos rend volt, nemcsak a 1946. évi I. törvény, hanem a hozz á kapcsolódó, alkotmányos rendet biztosító törvények, azok legitimitását sem vonta eddig még kétségbe senki. Az 1949. augusztus 20án hatályba lépett alkotmánynak a legitimitását sokan okkal és joggal vonták kétségbe, és ez valóban egy alkotmányos cezúrát, egy oktrojált alktomány időszakát hozta el; ez tartott 1989ig, de a megszakítás és az alkotmánynélküliség vagy az illegitim állapot az... (Az elnök félbeszakítja a felszólalót.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársam! Emlékeztetném a tá rgyra térés kötelezettségére. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Jó. Tudomásul veszem elnök úrnak a figyelmeztetését. Azért tértem erre a kérdéskörre ki, mert az egész alkotmányozás, mármint az új alkotmányozásnak a mikéntjére, érdemére, illetve jellegére hat ki ez a kérdés, de lezárom ebbéli fejtegetéseimet azzal az utalással és annak a megismétlésével, hogy ma Magyarországon többször módosított, de legitim parlament által elfogadott alkotmány van hatályban, és ennek az alkotmánynak, részben alkotmányos rendnek a s tabilitását és a folytonosságát kell megőrizni. Erről kevesebb szó esett a vitákon, hiszen új alkotmányt készítünk, akkor nyilván nagyobb súlyt fektet mindenki arra, hogy milyen új elem kerüljön bele az alkotmányba; mint azzal, hogy mi az, amit nem szabad, nem kell, sőt, nem is szabad változtatni. Azt gondolom, hogy ideje a mai hozzászólások egy részére utalva hangsúlyozni azt, hogy alkotmányos rendünkben stabilitásra, folytonosságra, ennek biztosítására van szükség, és ezzel egyidőben kell egy átfogó revíz iót is végrehajtani, ilyen jellegű új alkotmánykoncepciót, illetve új alkotmányt kellene elfogadni. Szívesen térnék ki az emberi jogok eredetére, amiről Varga László beszélt, mert ő azt mondotta, hogy sajnos ez az alkotmány nem foglalja magában azt, hogy a z emberi jogok Istentől erednek. Valóban, Aquinói Szent Tamás a Summa Teologicában háromféle jogot különböztet meg: az isteni természetjogot, az emberi természetjogot és az emberi jogot, de ő sem mondja azt, hogy minden jog az Istentől ered, csak azok az a lapvető erkölcsi jogok és erkölcsi megalapozású jogok, amelyek lényegileg a valláserkölccsel összefüggenek. A többi jognak az embertől eredeztetését ő is elismeri. De nem állt meg természetesen a jogfilozófia fejlődése Aquinói Szent Tamásnál, úgyhogy a mod ern emberi jogokat az ember természetéből vezetik le, az ember természetéhez kötik, az ember elidegeníthetetlen természetéhez kötik, és elidegeníthetetlen jogaiként eredeztetik. Nem Istentől eredeztetik, a jog emberi alkotás. Az egy más dolog természetesen , hogy az ember által alkotott jogok mellett más jogokat, más parancsokat, erkölcsivallási parancsokat is akár jogba is lehet foglalni, illetve kiki magára nézve kötelezőnek tarthatja. Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban volt, aki kétségbe vonta annak jel entőségét, hogy végül is öt párt egyetértésével az érdekegyeztetésre vonatkozó passzus bekerült az új alkotmány koncepciójába. Azt gondolom, hogy ez egy jó kompromisszum volt. És én itt mindvégig inkább az együttműködési készséget, egymás álláspontjának a kölcsönös figyelembevételét, az érvekre való nyitottságot emelném ki, amikor örülök annak, hogy például az MSZP által, de a KDNP által is kezdettől fogva szorgalmazott intézményre utalás bekerül. Ez nem jelszó, és nem üres utalás, és nem tartalmatlan jogi, alkotmányjogi koncepcionális fogalom. Miért nem? Azért, mert azzal, hogy az állam elismeri – és ez van benne a koncepcióban – a társadalmi béke megteremtése érdekében az érdekegyeztetésnek a fontosságát, ezzel á llami szintre
