Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3208 Nem akarok ebbe a kérdésbe részletesen belemenni, mert ez ugyan alkotmánytörténeti – hogy mondjam..., nem is tudom, hogy mondjam – , szóval ez egy olyan alkotmánytörténeti nóvum a magyar alkotmányosság történetét figyelembe véve, ami engem meghökkentett. És csak ezért néhány dologra kitérnék. Ki alkotmányozott, és milyen módon – csak az elmúlt évtizedben természetesen – Magyarországon? 1989ben a nemzeti kerekasztalban részt vevő szervezet ek alkotmányoztak, szociológiai értelemben. Ők voltak az a politikai centrum és az a parlamenten kívüli hatalmi centrum, amely kidolgozta az 1989. október 23án kihirdetett alkotmányt; nemcsak az alkotmány szövegét, hanem választójogi törvényt, a büntető t örvénykönyv módosítását, a pártokról szóló törvényt és a többi, és a többi. Ezt a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon elfogadott – több mint 30 szervezetet, mozgalmat, intézményt magában foglaló hatalmi központ által elfogadott – alkotmányszöveget emelte tör vénnyé az a magyar parlament, amelyet 1985ben választottak meg. Nem volt új ez a magyarság alkotmányozási történetében, mert az 1848. évi 31 darab – amiből 2 volt igazi átmenetet hozó törvény – , tehát áprilisi törvényt ugyancsak a rendi parlament fogadta el, hiszen a képviselőválasztásokra éppen – többek között ennek a rendi parlamentnek a munkája által és döntése által elfogadott választási törvény alapján – a megválasztására majd csak 1948 júniusában került sor. Tehát 1989ben a nemzeti kerekasztal – sz ociológiai értelemben; jogi értelemben pedig az 1985ben megválasztott parlament volt alkotmányozó, és fogadta el a Magyar Köztársaság alkotmányát 1989. október 23ával kihirdetve. Ezzel az egypártrendszer helyett többpártrendszert bevezetve; a pártközpont ú hatalommal szemben egy parlamentközpontú hatalmat bevezetve; a szocialista demokráciával szemben a parlamenti demokráciát bevezetve; a jogállamiságot nélkülöző jogrendszer helyett a jogállamiságot bevezetve; az állami tulajdon hierarchikus elsőbbségét és nagyon nagy területre kiterjedő kizárólagosságát megszüntetve a tulajdon egységét és a tulajdon szabadságát, vállalkozás szabadságát biztosítva; a korlátozott állampolgári jogokkal szemben az állampolgári jogok jogszabályokban, nemzetközi egyezményekben f oglalt érvényesülését biztosítva. (14.50) Ezeket csak azért idéztem fel, hogy lássuk, hogy ez döntés volt az, ami a forradalmi jelentőségű alkotmányváltást hozta maga után. 1989 után 1990 nyarán a két legnagyobb parlamenti párt megegyezése alapján az akko ri MDF, mint kormánykoalíciót vezető párt, és a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ által elfogadott megállapodás alapján történt az alkotmány revíziója úgy, hogy az akkori parlament majdnem 100 százalékos többséggel ezt a megállapodást elfogadta. Az a par lament pedig már az 1989. október 23a után megválasztott választójogi törvény és alkotmány alapján demokratikusan és szabadon megválasztott parlament volt, tehát minden tekintetben demokratikus legitimitással rendelkező parlament fogadta el az 1990. évi v áltozásokat, amelyek a legjelentősebb változások voltak az alkotmányban 1989 óta. Az követően 1990 és '96 között különböző mértékben, de mindig a demokratikusan választott és legitim módon működő parlament által történt alkotmánymódosítás. Ennek a hét évne k az alkotmányrevíziós munkái során meglévő, és ma hatályban lévő alkotmányt kell fölváltani egy új alkotmánnyal. Azért tértem csak erre ki, mert azt hittem, hogy ez evidencia, alkotmányjogi evidencia, hogy Magyarországon 1990ben egy demokratikus és szaba d választáson legitim parlament jött létre, amely legitim parlament hozzányúlhatott az alkotmányhoz; természetesen hozzá is nyúlt. Lehet ezzel egyetérteni vagy egyet nem érteni, egy dolgot nem lehet: az alkotmány legitimitását kétségbe vonni. És nem is tér tem volna ki erre a kérdésre, hogyha nem hangzott volna el ma a
