Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
3206 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mióta ez az alkotmányozási munka folyik a tisztelt Házban és a mai délelőttön is, azt hiszem, hogy az egyik kulcskérdés volt az, amit a hozzás zólók egész különös módon is megközelítettek, hogy a nép hogy szólhat bele az alkotmányozásba. Nyilvánvaló dolog, hogy demokratikus államberendezkedésben a parlament az a népképviseleti forma, amely az alkotmányozást véghez kell hogy vigye. Ugyanakkor mind enki szeretné azt, hogy a nép közvetlen beleszólása valamilyen módon megvalósulhasson. Itt az előbb hallottuk a "nép szavát", hogy valaki betelefonált, hogy szeretné, hogy a szent korona benne legyen. Az előző hozzászólásból is hallottuk, hogy sajnos, ez n em kollektív tevékenység. Mindezeknek a gondolatoknak a fölmérése vezetett arra a gondolatra hogy én itt most ennek az általános vitának a végső részében egy javaslatot tegyek ezzel kapcsolatban. Mielőtt ezt megtenném, emlékeztetek rá, hogy ennek a szellem ében született tulajdonképpen az a döntés az alkotmányozás megindulásakor, hogy mintegy társadalmi vitára bocsátva az alkotmányossági kérdéseket, a társadalmi szervezetek kaptak egy felhívást, hogy mondhassanak véleményt egy bizonyos alapkoncepcióhoz. Tudo másom szerint – én pontos számot most nem tudok – , hatvanhetven ilyen levél be is érkezett. Ezeket az alkotmányozó bizottságban résztvevő képviselők megkapták, elolvashatták, és nyilván feldolgozták magukban és javaslataikat ezeknek a figyelembevételével is tették meg. Ez egy folyamat volt, tehát ebben már megnyilvánult az a szándék, hogy a lehetőségekhez képest a társadalomnak minél szélesebb rétege vegyen részt az alkotmányozásban, ha nem is közvetlenül, de közvetetten. Én úgy gondolom, hogy most, amikor végéhez közeledik az alkotmányozásnak az a része, hogy az alkotmány szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat megszülessen – és erről nyilván itt szavazás lesz, és nyilván ez meghatározza az alkotmányozás további menetét – , helyes lenn e, ha visszatérnénk erre a társadalmi szervezetektől való véleménykérésre de már nem olyan formában, mint ami tavasszal volt – tehát egy felszólítás, hogy újból adjanak véleményeket – , hanem én úgy gondolom, hogy azokat a társadalmi szervezeteket, akik meg tisztelték az alkotmányozást azzal, hogy véleményt adtak, meg kellene hívni. Én helyet nem jelölök meg, csak gondolatomban fölmerült, itt van a Parlamentben a régi felsőház, tehát meg kellene hívni és kontaktust létesíteni velük szavazás előtt. Ennek a főb b indokait a következőkben látom: elsősorban a személyes kontaktusfelvételben. Társadalmi szervezetek vezetői még mindig úgy érzik, hogy őket kihagyták az alkotmányozásból, holott ezen a módon bevonták. (14.40) Tehát végeredményben a bevonás valamilyen fo rmában megtörtént. De nem történt meg annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy ők élő szóval is mondjanak véleményt. Én ennek nagy jelentőséget tulajdonítok. Figyelembe kell venni azt is, hogy amikor ők még véleményt mondtak, az nem ez a koncepció volt, am ely most a vita tárgya. Ismeretes, sokszor elhangzott, ugye egyszer ezt a parlament leszavazta, utána módosításokkal megszületett ez, amiről rövidesen szavazás lesz. Tehát ez lényegében ilyen formában, ha nem is teljesen új, de mégis egy új koncepció, amel yhez még a társadalmi szervezetek nem szóltak hozzá. Tehát itt lehetőséget kellene biztosítani nekik arra, hogy ennek a kiküldésével mondhassanak személyes véleményt erről az anyagról. Ezt támasztja alá az is, hogy azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogy valamiképpen ennek a folyamatnak a végső pecsétje egy népszavazás kell hogy legyen. Ez nyilván megpecsételi, és akkor nem mondhatja senki, hogy nem a nép döntött. Ugyanakkor ha a népszavazásra gondolunk, akkor talán nem lenne szükségtelen ennek a megszava zása előtt felmérni a népszavazásban résztvevők társadalmi szervezeteinek a véleményét, és anélkül, hogy ők dönthetnének – hisz' sokszor elhangzott itt, hogy nyilvánvaló, hogy a szabadon megválasztott magyar parlament dönt az alkotmányról is – , tehát nem ú gy, hogy ők ebben szavazzanak vagy döntsenek, de véleményt mondhassanak. Ez egy olyan felmérés lenne, amelyet nyilvánvalóan minden képviselő figyelembe venne a szavazásnál.
