Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3204 hogy csak törvény állapíthat meg a gyerekekkel kapcsolatosan az életkor okán jogokat szűkítő rendelkezést. A második – és talán mé g az előbbinél is fontosabb ilyen norma – a gyermekekkel kapcsolatos pozitív diszkrimináció megfogalmazása. Nem hiszem, hogy sokan vitatnák a pozitív diszkrimináció szükségességét. A gyermek jogairól szóló egyezmény 3. cikkelyének 1. pontja a következők sz erint fogalmaz: "A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban." Mindez azonban csak szép deklaráció marad mindaddig, amíg nem fogalmazódik meg pontosan a gyermekekkel kapcsolatos diszkrimináció módja és mértéke az alkotmányban. Biztosítani kell ugyanis a pozitív diszkriminációt az ellátatlan, a család nélküli gyermek, a fogyatékos gyermek , az egészséges fejlődésében vagy szociálisan veszélyeztetett gyermek, továbbá a gyermek érdekérvényesítése és jogvédelme ügyében. A pozitív diszkrimináció érdekében két ügyben szeretnék újólag, ismét érvelni: a tandíjmentes közoktatás és a gyermek szociál is biztonságának garantálása ügyében. Tisztelt Országgyűlés! Veszélyt, komoly veszélyt látok az alkotmányban eddig ingyenesnek deklarált közoktatás tandíjmentessé változtatásában. Az alkotmányos tandíjmentesség azt jelentené ugyanis, hogy csak tandíjat nem lehet szedni a közoktatásban. A tandíjmentesség nem tiltaná meg a különböző jogcímeken szedhető költségtérítéseket, hozzájárulásokat, használati díjakat és más egyéb, nem tandíj jellegű fizetési kötelezettségeket. Márpedig ennek alkotmányos lehetősége bel áthatatlan következményekkel járna, rövid időn belül a magyar társadalom vagyoni, jövedelmi alapon történő kettészakadását eredményezné. Bizonyára nem kíván az Országgyűlés utat engedni annak, hogy a közoktatásban mindent a megfizethetőség uraljon, csak ép pen nem a tandíj formájában. (14.30) Az ingyenesség vagy tandíjmentesség vitájában arra az alkotmányos ellentmondásra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy itt egy állampolgári kötelesség, a tankötelezettség teljesítéséről van szó. Amennyiben tehát az állam nem teremti meg az alkotmányos kötelesség teljesítéséhez az ingyenes feltételeket, az olyan, mintha a katonai szolgálat sem lenne ingyenes. A szabályozási elvekben javasolt szöveg sajnálatos módon szűkíti a hatályos alkotmányban, illetve a közoktatási tör vényben megfogalmazott jogokat és ellentétes számos, Magyarország által aláírt és kihirdetett nemzetközi szerződés tartalmával. A gyermek jogairól szóló egyezmény 28. cikke 1. pontjának a) alpontja szerint az egyezményben részes államok az alapfokú oktatás t mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik. A közoktatás ingyenességének feladása többek között tehát azt jelentené, hogy számos nemzetközi egyezményt fel kellene mondani a Magyar Köztársaságnak. Az ingyenes közoktatás Európa számos országának alko tmányában szerepel. Amennyiben a Magyar Köztársaság jövendő új alkotmánya is e megfogalmazást használja, nem fog európai harmonizációs problémát okozni ez a pont. Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom, hogy az alkotmány mondja ki: a gyermeknek alanyi jog a van a védelemre, a szociális biztonságra és ellátásra. A gyermek jogairól szóló egyezmény 26. cikke szerint az egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek a szociális biztonsághoz, így a társadalombiztosítás juttatásaihoz való jogát, és megte szik a szükséges intézkedéseket arra, hogy hazai jogszabályaiknak megfelelően biztosítsák e jog teljes megvalósulását. A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettsége a gyermek szociális biztonságának minden körülmények közötti biztosítására irá nyul, nem pedig csak a jogalkotásban vagy intézmények kialakításában megnyilvánuló állami aktivitásra. A védelem, a szociális biztonság és ellátás joga mindaddig, amíg a gyermekből nem lesz felnőtt, azaz magáról gondoskodni tudó,
