Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3203 Az első be azon jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek, amelyekben nincs különbség felnőtt és gyermek között. E csoportba tartozik a gyermeki jogok döntő többsége. E jogok gyakorlatilag megegyeznek a felnőttek jogaival. Ott találunk különbséget gyermek és felnőtt között, hogy a gyermek teljesen vagy részben korlátozott jogai érvényesítésében, és hogy a jogok gyakorlása sajátos körülmények között történik. Ebből az is következik, hogy érvényesítésük kizárólag mások, vagyis az állami szervek, intézmények, önkormányzatok, bíróságok, hatóságok, szülők, felnőttek kötelezettségeinek megfogalmazásával garantálható. A második csoportba azon jogok tartoznak, amelyek sajátos gyermeki jogok, a sajátos élethelyzethez, a kialakulatlan, formálódó, fejlődő, tehát válto zó személyiséghez, a függőséghez alkalmazkodó, csak a gyerekek számára létező jogok. Ilyen többek között az oktatáshoz, a fokozott védelemhez, a szociális biztonsághoz való jog. A harmadik csoportba azokat a jogokat sorolhatjuk, amelyek a gyerekeken kívül minden embert megilletnek, gyakorlásukhoz már kialakult, stabilizálódott személyiségre van szükség, ezért a felnőttkor eléréséhez kötöttek. A jogok tehát a gyermekek számára nem létező vagy korlátozott jogok. Az alkotmányban e három csoportnak megfelelően pontosan kell megfogalmazni mindazokat a normákat, amelyek garantálják a gyermekek általános és speciális jogait, illetve amelyek korlátot állítanak a gyermekek – sajnos sokszor tapasztalható – jogfosztásának. Az első, és talán legfontosabb ilyen norma a g yermekekkel kapcsolatos negatív diszkrimináció tilalma. A szabályozási elvek I. fejezetének 6. pontjában az (1) bekezdés tartalmazza az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogokat. Ennek d) pontja határozza meg a jogegyenlőség, egyenjo gúság és a törvény előtti egyenlőség tartalmi kritériumait, a negatív diszkrimináció tilalmát. A faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születés vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés t ilalma mellől hiányzik az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma. Ez a jogtétel bár jelen van a magyar hatályos jogrendben, például a munka törvénykönyvében, a gyermek jogairól szóló egyezményt kihirdető törvényben és a közoktatási törvényben, nagyon is hiányzik a gyermeki jogokkal kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatból, mert újból és újból le kell küzdeni azt a téves jogi szemléletet, hogy a gyermek jogi szempontból fél állampolgár vagy harmad felnőtt. Pedig a gyermeknek mint állampolgárnak, n em a jogai nem mások, hanem csak a meglévő jogok érvényesítési, gyakorlási, képviseleti lehetősége korlátozott. A szabályozási elvek jelenlegi szerkezetéből arra lehet következtetni, hogy a gyermekek jogai mind terjedelmükben, mind tartalmukban eltérnének a többi, a felsorolásban szereplő jogoktól. Ez pedig megkérdőjelezné azt az elvet, hogy minden ember jogképes, illetve, hogy az alapvető emberi jogok mindenkit megilletnek, korától függetlenül. Nyilvánvaló, hogy a gyerekekre is érvényesek az alapvető ember i jogok, mint ahogy említettem, különbség a felnőtt és gyerek között csak abban van, hogy a gyermek jogai érvényesítésében, képviseletében korlátozott. Ezért a jogok felsorolásának utolsó, z) pontjaként csak azok a speciális gyermeki jogok szerepeltethetők , amelyek az alanyi jogok mellett még definiálhatók. A jogegyenlőség kérdésköréhez tartozik az is, hogy a gyermeket természetszerűleg nem illetnek meg olyan jogok, amelyek a felnőtt ember testi és értelmi fejlődéséhez, szocializációs szintjéhez, társadalmi tapasztalataihoz kötődnek. Ezek azok a jogok és kötelezettségek, amelyek csak nagykorú állampolgárt illetnek meg: házasság, honvédelem, örökbefogadás, választójog. Az alkotmányban szükséges rögzíteni ugyanakkor azt az alapelvet, hogy a gyermeket csak term észetszerű korlátozottsága okán lehet megfosztani valamely jogtól. Ezzel a szabályozással lehetne kizárni, hogy a gyermek természetszerű korlátozottságon kívül más szempontú mérlegelés, akár gazdasági, hivatali szempontok szerint történjen meg bizonyos jog ok életkor szerinti behatárolása. Eljárás jellegű garancia e szabályozással kapcsolatosan az, ha az alkotmány kimondja,
