Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
3200 működéséhez bizonyos jogos kétségek fűződnek. Ezért természetes állapot, hogy a koalícióban részt vevő pártok vezetői kapjanak státust a kormányban és szükségképp en, ha a tárcát vezetnek is, valamivel többet, ez a miniszterelnökhelyettesi rang, amelyik lehetővé teszi, hogy a koalíciós egyeztetés szűkebb kabinet keretében a kormányon belül történjen. És ne a kormányon kívül a kormány presztízsét romboló módon. Én n em akarok túl direkt lenni itt most és példákkal illusztrálni, mert az nem volna talán sportszerű részemről. De én kérem tudomásul venni azt, hogy ez az intézmény, és engem is megrázkódtat, hogy a Tanácsköztársaságban vezették be először, ez olyan kérdés, amelyik egy kormány gyakorlati működésének alkotmányos feltételek szempontjából is nagyon lényeges eleme. Tessék elhinni, hogy a lakosság, a közvélemény elvárja egy kormánytól, hogy olyan benyomást keltsen, ami esetleg nem is jellemzi, de keltsen olyan be nyomást, hogy ha vitái vannak, akkor a viták egy jelentős részét kabineten belüli polémiákkal tudja elintézni. S ez csak így képzelhető el. Nem érdemes több szót rá vesztegetni. Én a magam részéről tudom, hogy ez egy elég lényeges kérdés lenne. Természetes en koalíciós pártelnököknek szükséges ezt a többletsarzsit biztosítani, és még egyszer mondom, a szűkebb kabinet úgyis működik minden normális kormányban, de így meg teljesen szabályosan működne, nem akarom azt mondani, hogy a fontosabb miniszterek gyüleke zete így is működik minden kormányban, csak az állam, azaz hierarchiával alátámasztva nincs. Amit szeretnék kiemelni, ez a közigazgatási rész ebben az alkotmánytervezetben. (14.10) Ha elfogadjuk, hogy egy ország civilizációs rangját a közigazgatás működés e határozza meg jórészt, ha elfogadjuk azt a keserű tényt, hogy a magyar közigazgatás nem működik megfelelően, a jogszabályi feltételrendszer sem alakult ki kölcsönös hibánkból vagy az idő szorításában, vagy mert nem érett meg rá az idő, akkor én úgy hisze m, hogy az alkotmányban nagyon gyér és ilyen felsorolásszerű elemek utalnak csak a közigazgatással kapcsolatos szabályozási teendőkre. Márpedig nagyon fontos volna, hogy a közigazgatás némileg nagyobb súlyt kapjon az alkotmányozás folyamatában, meg úgy egy ébként is. Azok a zavarok, amelyek azt mondják, hogy államigazgatás, meg azt mondják, hogy önkormányzati igazgatás, amelyik már önmagában egy elméletileg jelentősen vitatható kettősség, akkor az a felfogás, amelyik az önkormányzatoknál keveri a közigazgatá si funkciókat azokkal a hatalmi funkciókkal, amelyre a testület hivatott. Ezek a zavarok szinte állandóan itt vannak a közéletben, és olyan természetű pressziók élnek a magyar, főleg helyi közigazgatással szemben, amelyek kimozdítják jogszabályalkalmazó j ellegéből, pedig a köztisztviselő is alárendelt a törvényeknek. A köztisztviselő is! Én úgy hiszem, hogy most nem volna illő, ha én ezzel hosszabban foglalkoznék, bár mindig ingerenciát érzek e nem tisztázott és alaposan soha nem vitatott kérdésnek, a közi gazgatás kérdéskörének a tisztázására. A közigazgatási szervezetek hierarchikus viszonyainak torzulására is csak egy mondatot lehet fordítani itt, hogy a közigazgatás az nem az autonómia része, az autonómia az más kategória, mint maga a közigazgatás. Nívós an igazgatni egy országot csak egységes elvek alapján és módszerek alapján lehet. Riasztó példái vannak a közigazgatási hatósági döntéseknek. Nem egyik országrész és a másik között, hanem egyik kerület és másik között Budapesten. E téren alkotmányos feltét eleket kellene teremteni, hogy rend legyen. Úgy hiszem nem mondok feleslegeset, ha azt mondom, az autonómia fogalmát nem tisztáztuk. Szerepel az alkotmánytervezetben az autonómiával kapcsolatban, az, ami szerepel: önkormányzat. Mit értünk önkormányzatiság alatt? Hát azt sem tisztáztuk, hogy mit értünk a hatalmi ágak elválasztása alatt, de erre most valóban nincs idő. De az önkormányzatiságnak milyenek a határai, milyen definíciót kellene alkalmazni, lehete abszolút, csak relatív lehet? És amikor azt mondju k,
