Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
3116 Nagyon jelentős, és a vidéken élő képviselők tapasztala tból tudják, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a földhaszonbérből származó jövedelem utáni adó elkerülése. Ez gyakorlatilag a feketegazdaság része. Ezen jövedelmek utáni adózás nagyon egyszerűen kijátszható. Ha az önkormányzatok kapnák meg ezen adót és az a dó kivetésével, beszedésével, ellenőrzésével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket – én úgy gondolom – , hogy lényeges előrelépés történhetne ebben a kérdéskörben. Épp ezért kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják még egyszer végig. Kérem a Pénzügyminiszt ériumot is, hogy gondolja – még egyszer – végig ennek technikai megoldását, és amennyiben lehet, akkor még '97. évre próbáljuk ennek a bevezetését megoldani. A másik ilyen kérdéskör a cél- és címzett- támogatási rendszerrel kapcsolatos. Jelentősen növekszi k '97ben ez a támogatási forma, ez nagyon üdvözlendő. Évek óta nem változik – hát lehet, hogy nem olyan sok – , de a '97re biztosan nem változik a célok köre a céltámogatásnál. A céltámogatásban a társadalmilag kiemelt fontos célok támogatását kell biztos ítani költségvetési pénzből. '97. évben négy ilyen cél szerepel. Ezen négy cél között szerepel – és egész jó helyen – a második helyen, az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltása. Nem egy súlyponti kérdés ez, de én úgy gondolom, hogy ez a cél társadalmilag fontossága, kiemeltsége igen erősen megkérdőjelezhető. Nem hiszem, hogy sokkal fontosabb egy életveszélyessé vált iskolai tanterem támogatása, mint például egy életveszélyessé vált orvosi rendelő, vagy egy öregek otthona, vagy bármely m ás – fontos feladatot ellátó – intézmény, épület, amely életveszélyessé vált. Tehát, ha ez, akkor meg lehet kérdőjelezni, hogy a másik miért nem. De nem ez az alapvető gondom ezzel a céllal, hanem az, hogy nem jó irányba ösztönzi az önkormányzatokat. Ha va lamely önkormányzat úgy gondolja, hogy neki iskolai tantermet kellene építeni, akkor elég gyorsan lehet produkálni egy életveszélyességet bizonyító jegyzőkönyvet. Elég néhány hónapos beázást nem megszüntetni vagy egy csőtörést és a papíron rögtön prezentál ni lehet azt, hogy életveszélyessé vált ez az építmény, és akkor jelentős állami támogatást lehet fordítani. Nem jelentős ez az összeg, a 39 milliárd forintból néhány száz millió forint, amely évente ilyen célra kerül felhasználásra. De én úgy gondolom, ho gy az ilyen kisebb léptékű dolgokkal is foglalkozni kell. Ezért én azt javaslom, hogy ne fordítsunk ilyen célra céltámogatási pénzt. Ezen célokra tökéletesen megfelel a vis maior támogatás, amely akkor működik, hogyha valami természeti katasztrófa következ tében válik életveszélyessé ez az épület. Én úgy gondolom, hogy a feladatot ugyanúgy megoldanánk, mint ahogy ezzel a formával. A következő ilyen kérdéskör lenne, az önhibáján kívül működésképtelenné vált önkormányzatok támogatása, ez az önhiki. Ez is nagyo n jó, hogy '97ben növekszik, 2 milliárdról 5 milliárdra. Nekem a jogosultság feltételeivel kapcsolatban van gondom. A javaslat szerint a feltételek ugyanazok, mint voltak '96ban. Több önkormányzat évek óta ebből az önhikiből biztosítja a költségvetés egy ensúlyát. Itt a feltételek között nagyon szigorúan szerepel az, hogy az önkormányzat nem végezhet beruházást, felújítást, mert ha ilyent végez, akkor nem kaphatja ezt a támogatást. Na most, az az önkormányzat, amelyik már évek óta csak úgy tud működni és t ényleg az alapfeladatait ellátni, hogy ilyent kapjon, ott is előfordulnak azok a dolgok, hogy épületeket fel kell újítani, mert ha nem végzik el ezeket a felújításokat, akkor egyszer össze fog dőlni. Tehát a műszakilag indokolt, szükséges felújításoknak az elvégzését ne zárjuk ki. Ne legyen kizáró feltétel az, hogy elvégeznek egy olyan épületfelújítást, amit már nem lehetett tovább halasztani. Ugyanilyenek a beruházások. Tehát, ha a beruházás nem jelent kapacitásbővülést, nem jelent új dolgokat, hanem csa k meglévő eszközök pótlására irányul, például az iskola konyháján ki kell cserélni egy főzőüstöt, ami beruházásnak minősül, ha erre sort kerít az önkormányzat, akkor már kizárja magát az önhikiből.
