Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2993 magyarázat ot nem adtak arra, hogy miért kellett a magyar miniszterelnöknek Temesvárra utazni aláírni; és nem adtak arra sem magyarázatot, hogy miért szavazták sürgősséggel a választások előtt kéthárom héttel napirendre az alapszerződés vitáját, amit úgy kellett eln apolni, mert mindenki belátta addigra már, hogy a választások előtt két héttel nem volna szerencsés a magyar parlamentben ratifikációs vitát folytatni. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Sajnos, ezzel adtak alapot az ilyen jellegű felszólalásokra, egy ébként sem az önök korábbi, sem az ilyen típusú jelenlegi felszólalással a Magyar Demokrata Néppárt nem tud egyetérteni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Nagyon szívesen adnék szót Mécs Imre kép viselő úrnak, de sajnos meg kellene ismételnem az előbb elmondottakat, úgyhogy nem tudok szót adni. (Nevetés.) Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszony, Magyar Demokrata Fórum, "A kormány jogalkotási taktikája " címmel. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Képviselőtársaim! Soha nem látott méretű és szervezettségű autólopás, kábítószerkereskedelem, maffia elszámolás és robbantásos üzengetés miatt fél évvel ezelőtt kérdést tettem fel az igazságügyminiszter úrnak, " Időszerűnek tartjae a szervezett bűnözés fogalmának megalkotását?". A kérdésemre az államtitkár asszony válaszolt, és azt mondta, hogy a közeli jövőben várható a fogalom meghatározása, mert az Igazságügyi Minisztérium is nagyon időszerűnek tartja ezt a ké rdést. Közel fél év telt el azóta, és a jogalkotás területén semmi nem történt. A vagyon elleni bűncselekmények esetében a büntető törvénykönyv két hasonló minősítő körülményt ismer, az egyik a bűnszövetség, a másik az üzletszerűség. Bűnszövetség esetén ké t vagy több személy bűncselekményt szervezetten követ el, vagy bűncselekmény elkövetésében megállapodik. Ez azt jelenti, hogy három bűnöző megállapodik abban, hogy ellopnak egy személygépkocsit, ezzel a személygépkocsival egy betörést végrehajtanak, a fela datokat felosztják – egy figyel, egy autót vezet, egy a zárat fogja feltörni – , ez már kísérleti stádiumban megvalósítja a bűnszövetséget. Az üzletszerűség a másik ilyen körülmény, amelynek lényege az, hogy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendsze res haszonszerzésre törekednek az elkövetők. A példánál maradva: a három bűnelkövető heteken keresztül folyamatosan, hetente egykét autót ellop, hogy ezt értékesítse. Ismét felosztják a feladatokat, az egyik kulcsot gyárt, a másik átüti az alvázszámot, a harmadik vevőt keres. Ez már üzletszerűen és bűnszövetségben is elkövetettnek minősül, viszonylag egyszerű egyébként – lebukás esetén – a tényállás felderítése. Nem így a szervezett bűnözés esetén, ahol a háttérből valaki szervezi, irányítja a bűncselekmén ysorozatot, de nem tudni, hogy ki szervez, ki irányít, legtöbb esetben csak telefonon jön az üzenet, időben és személyben igen elhatárolódnak egymástól a folyamatok. A titkosság és a konspirációs elemek miatt mindenki csak a saját részfeladatát ismeri. Sz intén megindul egy lánc, a kulcsgyártástól a hamis okirat készítéséig, a külföldi értékesítésig. És ez az a formáció, amire nem ad választ a büntető törvénykönyv. Hiszen itt a lebukás és a tényállás felderítése között fényévnyi távolság van. A társadalomra veszélyesség a két alakzat között körülbelül akkora különbséggel bír, mint ami a verekedő kisiskolás és a profi ökölvívó között kimutatható. A társadalomra veszélyességre való hivatkozással követeljük, hogy az Igazságügyi Minisztérium járuljon hozzá törvé nyalkotásával a szervezett bűnözés elleni harchoz. A kormány egy határozatában
