Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2978 1996. november 19én, kedden (8.31 óra – Elnök: dr. Füzessy Tibor Jegyzők: dr. Semjén Zsolt és Szili Sándor) ELNÖK (dr. Fü zessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 30. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Semjén Zsolt és Szili Sándor je gyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtt felszólalásra jelentkezett Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr, Kere szténydemokrata Néppárt, "A privatizáció működtetésének átgondolása" címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közelmúltban több felső szintű vezetői nyilatkozat látott napvilágot, mely jövő évre a gazdaságnak, a lakosságnak egyaránt kedvező változásokat jósol. Az eredményeket azonban várakozási szinten is erősen beárnyékolja a korrupció és a feketegazdaság. A kormány a jövő év végére be akarja fejezni a privatizációt, gazdasági átalakulásunk e legfontosabb művel etét, mely eredményeinket is meghatározóan befolyásolja. Ez felveti azt a súlyos kérdést, hogy ez igen fontos területet hogy lehet megfelelőbben működtetni? Biztosítani kellene átláthatóságát, hogy ne lehessen a korrupció az összefonódások táptalaja. Ezért átgondolásra ajánljuk a parlament, a kormány számára a privatizáció működtetésének szabályait. E téma érintésénél le kell szögeznünk, támogatjuk a privatizációt, mint a gazdasági átalakulás fő formáját, de nem támogatjuk azt a privatizációt, mely a súlyos terheket viselő lakosság szemében a közelmúltban felszínre került jelenségekhez hasonló botrányokat okoz. A privatizáció átláthatóbbá tételét az új miniszter asszony is megígérte, amit örömmel üdvözlünk. Azonban átgondolandó, hogy lehetségese ez, amíg az ÁPV Rt. mintegy kormányrészvénytársaság formájában működik. Mint részvénytársaság nem tartozik a kincstár körébe, azonban ahhoz hasonló szorosabb elszámolási körbe kellene helyezni. A magyar állam tulajdona ugyanis az alkotmány szerint nemzeti vagyon, és nem kormányvagyon. Az ÁPV Rt. által vállalt vagyoni kötelezettségvállalások mögött a magyar állam mögöttes vagyoni helytállási kötelezettsége áll, azonban a döntésekre az Országgyűlésnek nemhogy valamiféle ráhatása lenne, de még rálátása sincs, legfeljebb utólagosan a beszámolókban vagy a költségvetésben. Bármilyen formában működik a privatizáció, felül kell vizsgálni, hogy gyakorlatilag mi minősül üzleti titoknak, s ezt a lehető legszűkebb körbe kell vonni. Felül kell vizsgálni – véleményünk szerint – vaj on helyese, hogy az ÁPV Rt. számvitelének, könyvvezetésének éves beszámolókészítésének előírásait sok tekintetben kormányrendelet szabályozza. Felül kell vizsgálni, hogy a privatizáció során felhasznált kárpótlási jegyek esetében nem értee sérelem elsőso rban az eredeti kárpótlásra jogosultakat, s a jövőben ennek lehetőségét ki kell zárni, utólag pedig kompenzációt kellene biztosítani. Egyes kárpótlásra jogosultak ugyanis joggal érzik visszaállamosításnak a sérelmüket történt cserearányváltozásokat. Kárpó tlási jegy és részvény a privatizáció folyamatában ugyanannál a cégnél változott. Így történt például – tájékozódásunk szerint – a Mol Rt. privatizációjánál. Ilyen esetben véleményünk szerint kompenzációt kellene biztosítani.