Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Bejelentés előterjesztés visszavonásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
298 külön kiemelte, hogy az Országgyűlés nem ellenőrzi a kormányt és ennek a törvényesség be nem tartása szempontjából milyen jelentősége van. Teljes mértékben egyetértek az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének az előadásával, a beterjesztett javaslataival is, de rámutatnék arra, hogy sajnálatos módon ez az államhatalmi ágak megoszlásának helytelen rendezéséből, az állampárti sztereotípiák feléledéséből fakadó következmény. Sokadik éve visszatérő problémákat tapasztalhatunk a mostani anyag kapcsán, amelyeket végre ki kellene küszöbölni. A költségvetés végrehajtása és az arról való beszámoló számos pontban kibékíthetetlen ellentétben van a törvényekkel. Így szembetűnő a beszámolónak a kibékíthetetlen ellentéte az államháztartási törvénnyel, ugyanilyen szembetűnően óriási ellentétek vannak a beszámoló és a költségvetési törvény között, továbbá hasonló ellentéteket lát a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja a beszámol ó és a számviteli törvény rendelkezései között is. A kormány ismét megsértette azt a kötelezettségét, és ezt aláhúzottan szeretném hangsúlyozni, hogy egymással összefüggő kérdésekről egyidejűleg kerüljön sor a beszámolóra. Ismét hiányzik a társadalombiztos ítás és az ÁPV Rt. zárszámadása. Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy a múlt évben épp így kifogásoltam ezt a tényt, az előtte lévő évben ugyancsak kifogásoltam ezt a tényt. Minden egyes alkalommal ígéretet tett a kormány arra, hogy a következő évbe n ez nem így lesz, sajnálatos módon azonban a törvénysértéseket újra és újra elköveti, mert semmilyen következménye nincs a kormány törvénysértéseinek. Ilyen módon nem lehet teljes képet alkotni a pénzköltés törvényességéről. Úgy gondolom, ez a hátsó gondo lat vezérelheti a kormányt akkor, amikor nem tesz eleget a törvényes kötelezettségének, mert a homály, a köd mögé elbújva a pénzügyi tranzakcióit úgy tudja irányítani, hogy a törvénysértés következményeivel nem kell számolnia. Hadd legyen szabad rámutatnom arra, hogy a társadalombiztosítás mindenekelőtt két ponton kapcsolódik a költségvetéshez. Egyrészt vannak olyan ellátások, amelyeket a központi költségvetés finanszíroz, de a társadalombiztosítás folyósít, másrészt pedig a társadalombiztosítás kamatmentes en veheti igénybe az állami forgóalapot. Ennek nagysága napi 20tól 150 milliárd forintig terjed. Ebből a tényből láthatják, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen súlyú dologról van itt szó, hiszen majd gondoljanak vissza erre a tételre - tehát a nap i 20tól 150 milliárd forintig terjedő tételre - akkor, amikor a költségvetési törvény vitája kapcsán itt 2030 millió forintos tételekről majd késhegyig menő vitákat folytatunk. (10.50) Ugyanakkor ilyen óriási tételt illetően szinte semmilyen rálátása a p arlamentnek nincs, pedig tény, hogy 1995ben napi 20150 milliárd forint között mozgott az a forgó, az az állami forgóalapösszeg, amelyet kamatmentesen vehetett igénybe a tb. De más szempontból is fontos lenne a kérdések együttes tárgyalása, hiszen így pé ldául a társadalombiztosítás gazdálkodásának színvonalát a központi költségvetéshez viszonyítani lehetne. Ez a lehetőség most ugyancsak elesik, hiszen nem együttesen került beterjesztésre a két új törvény, pedig ez a törvényes kötelezettsége a kormánynak f ennáll. Ha a kettőnek együttes tárgyalására kerülhetne sor, az hozzájárulhatna a társadalombiztosítás anomáliáinak megfelelő intézkedésekkel való kiküszöböléséhez, így ez a lehetőség is elesik. Az ÁPV Rt. beszámolója pedig azért lenne szükséges, hogy a t avalyi, energiaszektor kiárusításához kapcsolódó, annak eredményét tovább rontó állami kötelezettségvállalásokat az egyéb állami kötelezettségvállalásokkal együtt lehessen tárgyalni, tehát az összes anomáliát együtt lehessen megítélni, és így kerülne a Ház kizárólag abba a helyzetbe, hogy az anomáliák megszüntetése érdekében intézkedhessen. Itt visszautalok az Állami Számvevőszék véleményére, hogy az Országgyűlést hibáztatja a törvénytelen állapot fenntartásában, mert az Országgyűlés nem tesz
