Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Az Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
2956 is, hogy a 217,5 milliárd akkor ad garanciát a bérfejlesztésre, hogyha mellette a kórházi struktúraváltás is megvalósulhat. Mondta márciusban, mindenki tudta, hogy a struktúraváltás idén nem fog megvalósulni, pénzügyi haszna csak jövőre lesz. Neki sem hittek. De ugyanígy nem hittek az ellenzéknek, amikor Pusztai Erzsébet azt mondta a Magyar Demokrata Fórum részéről – akkor még Magyar Demokrata Fórum részéről, február 1920án , hogy a társadalombiztosítás költségvetéséről szóló, decembe rben benyújtott törvény már benyújtása időpontjában sem volt érvényes. Az Állami Számvevőszék elmondta róla, hogy számos pontja megalapozatlan. Majd márciusban – hiszen ez a vita decembertől március 12éig folyt – jómagamat hadd idézzem, azt mondtam... (Kö zbeszólás az ellenzéki padsorból: Klasszikusokat.) Igen, a klasszikusokat, ugyanis, ha valakinek rendre igaza van önökkel szemben, akkor némiképpen hivatkozhat arra, hogy már megmondtam, ha nem mondtam volna, és nem lenne leírva, ha önnek annyiszor lenne i gaza, mint nekem, társadalombiztosítási kérdésekben, akkor bizonyára nem így állna a társadalombiztosítás. Tehát, hogy idézzem dr. Kis Gyula képviselőt, hallottuk, hogy vészhelyzet van, hogyha nem hallottuk volna, akkor a Magyar Orvosi Kamara elnökének múl t heti sajtónyilatkozatából is tudnunk kellene, hogy katasztrofális helyzetben van az egészségügy. Működőképessége veszélybe került. Március 4e, 1996. Majd' ugyanezekhez az urakhoz szóltam akkor is, én nagyon tisztelem a két előterjesztő képviselőt, de az ért mégsem ők a társadalombiztosítási önkormányzat. Mégsem ők felelnek ennek a költségvetésnek a teljesítéséért. Ez a módosító csomag, amely ezt a költségvetést módosítja – amit most minden bizonnyal el fogunk fogadni , véleményem szerint ugyanolyan megal apozatlan, mint az előző kormányelőterjesztés. Ugyanolyan, csak számszakilag, főkönyvileg rendezi a hiányokat. Amikor tudnivaló, hogy újabb 40 milliárd deficit várható az év végére a társadalombiztosításnál – mindkét alapnál , akkor mi értelme van ezt a színjátékot eljátszani. Nos, a hiány 40 milliárd az év végére. Tisztelt Képviselőtársaim! Végig kéne gondolniok, hogy akkor nyilván a kormány szakértői csapatának javaslata alapján terjesztették elő a költségvetési javaslatot, hiszen egy vagy két képviselő megfelelő adatbázis híján ezt nem teheti meg. Tudniok kellett és hinniök lehetett abban, hogy az az akkori előterjesztés megalapozott. Hittek benne teljes joggal, hiszen egy kormánypárti képviselő kell hogy az általa megszavazott kormánynak higgyen. Hat é v után én elmondhatom, hogy jó néhányszor hittem saját kormányom pénzügyminiszterének, és jó néhányszor csalatkoznom kellett benne. Javaslom, hogy önök is gondolják végig ezt a szituációt, és ennek a mai vitának az lenne az értelme, hogy ezt végiggondolják , hogy hány csalódást engedhetnek meg maguknak. Ugyanis a mostani előterjesztés úgy, ahogy van, végrehajthatatlan. Megszavazzuk, végre is fogják hajtani, de törvénytelen eszközökkel. Ugyanis gondoljanak bele, hogy az egészségügy finanszírozá sa lebegőpontos – úgynevezett lebegőpontos – finanszírozás, ami azt mondja, hogy beadják a kórházak, hogy hány beavatkozást végeztek, és kijön mondjuk háromezer vesekőműtét, tízezer epekőműtét és a többi, és a többi, és a havi rendelkezésre álló összeget e zzel elosztva meghatározzák, hogy egy pont, egy beavatkozás hány forintot is ér. Ez egy természetes rendszer – a világon legtöbb helyütt ezt alkalmazzák , különben nem lehetne kordában tartani a költségvetést, különben az történne, mint Amerikában, hogy k étszer annyi méheltávolítást végeznek, mint Franciaországban, noha szerintem az amerikai meg a francia nő méhe egyáltalán nem különbözik – bár erről nincsenek, sajnos, személyes tapasztalataim , tehát ez egy normálisan működő rendszer.
