Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2916 számos tévedést, elszámolást és egyebet akadá lyozhatnánk meg ezzel. Azt hiszem, megoldható feladat lenne. Köszönöm. (Taps.) (14.50) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kökény Mihály államtitkár úrnak, aki a kormány nevében 15 perces viszontválaszra jogosult. DR. KÖKÉNY MIHÁLY n épjóléti minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Azokkal kell egyetértenem, akik úgy gondolják, hogy ez a politikai vitanap is a szokásos koreográfia szerint zajlott. Egyrészt, sajnos, kevesen voltunk, másrészt voltak, a kik elbeszéltek egymás mellett, és bizonyos jelszavak elhangzottak, hogy kapkodott a kormány, hogy nincs koncepciója és így tovább. Ugyanakkor hozzáteszem azt is, hogy én nem tartom azt eretnekségnek, hogyha egy politikai vitanapon, mondjuk, a kormánypárti oldalon ülő képviselők ugyanazt a kérdést más és más oldalról közelítenek meg, ne adj' Isten még vitatkoznak is egymással. Erre való a politikai vitanap. Mindenekelőtt azonban szeretném megköszönni azoknak a hozzászólását, akik érdemi értékelést adtak a t ársadalombiztosítás helyzetéről, és lehetőséget adtak, hogy az időkeret egy részében konstruktív párbeszéd folyhatott. Nagyon jó, hogy szó esett történelmi összefüggésekről, mert a történelmi összefüggések felvillantása módot adott arra, hogy belássuk az á talakítás időhorizontját is. Örülök annak, hogy Surján László képviselőtársam más országok példáit hozta. Azt gondolom, hogy jól tette, mert a társadalombiztosítási rendszerek mindenütt a világon szembenéznek azzal a kihívással, amelyet járulékalapok zsugo rodása és a növekvő társadalmi igények egyidejűleg jelentenek ezzel a konfliktussal. Ugyanakkor azonban azt gondolom, hogy ami a kitörési pontot illeti - vagy pontokat , az államháztartás reformjával, átalakításával nem várhatunk addig, amíg növekedésbará t vagy munkahelyteremtő gazdaságpolitika érzékelteti a hatását. Ha várnánk, akkor az államháztartás újraelosztás mértéke nem csökkenthető, és nem marad semmi a növekedés serkentésére. Tisztelt Országgyűlés! Sokan érintették, hogy milyen viszonyban vagyunk a kormányprogrammal a társadalombiztosítást illetően, illetőleg az 1991ben hozott országgyűlési határozattal. Engem ez a vitanap arról győzött meg, hogy ebben az irányba haladunk, természetesen azt is hozzá kell tenni, hogy az életet nem tudjuk a programh oz vagy az országgyűlési határozathoz igazítani. A dolog pont fordítva van, és ez különösen érvényes változékony gazdasági és társadalmi környezetben. A járulékrendszer módosítása is ebbe az irányba hat, de szeretném azt is elmondani - kicsit ismételve a t örvények vitájában elhangzottakat , hogy ez a mostani módosítás, amelyet a Ház elfogadott, az még nem jelent egy valódi járulékreformot. Az még hátravan, igen, szembe kell nézni azzal, hogy a személyi jövedelemadórendszer, a járulékrendszer, a teherviselé si arányrendszer egy összehangolt változtatását dolgozzuk ki. Kedves Képviselőtársaim! Torgyán József frakcióvezető úr feltette azt a kérdést, hogy vane diagnózisunk a társadalombiztosításról, és erre úgy válaszolt, hogy természetesen a kormánynak ilyen d iagnózisa nincs. Én azt gondolom, hogy elég körültekintő vizsgálódás alapján van diagnózis. Torgyán képviselőtársamnak feltehetőleg egy ilyen blikkdiagnózisa van, tehát ő a tüneteket látja csak. Csakhogy az ilyen tünetekre alapozódó nagyon felületes diagnó zisból az következik, hogy bizony nagy az esélye annak, hogy vagy a valóságosabbnál súlyosabbra, vagy a valóságosnál enyhébbre vesszük a társadalombiztosítást, vagy - ha úgy tetszik - jelen esetben a beteg állapotát. Ebből az is következik, hogy a gyógysze relés, a gyógykezelés is esetleges és ötletszerű lehet. A túlgyógyszerelés bűnébe eshetünk, ennek is a következménye viszont az újabb egészségromlás. És akkor vagy ágyúval fogunk verébre lőni, vagy nem tudom, hogy melyik rosszabb, hogy ha
