Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
2897 hatékonyabban tudják ellátni a megfelelő feladat ellátását és mindenképpen nagyobb társadalmi kontroll alatt. A kérdés tehát úgy merül fel a számo mra elsősorban, hogy hogyan működtethető egy ilyen nagy rendszer, mint a társadalombiztosítás rendszere, amelyik az állami költségvetés kiadásai főösszegének körülbelül a felét mozgatja meg, tehát 11001200 milliárd forint közötti összeget egy évben. Hogya n gyakorolható egy ilyen rendszer felett a társadalmi kontroll, a társadalmi ellenőrzés, hogy az megfelelő hatékonysággal, az állampolgárok tényleges céljait szolgálva kerüljön felhasználásra? (13.20) Én úgy ítélem meg, hogy az elmúlt években a rendszervál tás politikai lendületében szétszakadtak egymástól a politikai változásokat előidéző megfontolások és az államháztartási racionalitást szolgáló megfontolások. Akkor, amikor az előző kormányzati ciklusban - egyébként sokszor konszenzussal és a Ház nagy rész ének egyetértésével - olyan döntések születtek, amelyek az állami hatalmat korlátozták, és az állami szerep helyett létrehozták az önkormányzat típusú decentrumokat, akkor valóban az történt, hogy egy korábbi időszak nagyon hibás vagy sokak számára kárhozt atott gyakorlatával próbált szakítani a politikai vezetés. Létre akarta hozni mind a területi önkormányzatokat, amelyek az államhatalom túlsúlyával szemben alternatív központokat hoznak létre a társadalomban, és létrehozta a társadalombiztosítás területén az Egészségbiztosítási, illetve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot. Tette ezt akkor, amikor évtizedeken keresztül annak a tanúi voltunk, hogy a társadalombiztosítás rendszere az állami gazdálkodás kereteibe illeszkedett, és az állami fennhatóság alatt műk ödött, és úgy működött évtizedeken keresztül ebben az állami igazgatásban, hogy az állam működése, pénzköltése, akár csak az éves költségvetései felett sem volt megfelelő civil kontroll, nem volt meg a társadalomnak betekintési lehetősége, és főleg nem vol t meg számonkérési lehetősége, hogy mire költi az állam azokat a jövedelmeket, amelyeket elvon az állampolgáraitól, vállalataitól, és azokat megfelelően, célirányosan, hatékonyan használjae fel vagy sem. Egy ilyen megfontolásban természetes az a törekvés, hogy egy ilyen típusú állam fennhatósága alól vonjunk ki minél több olyan rendszert, amely az emberek mindennapjaira és az emberek életszínvonalára olyan nagy hatást gyakorol, mint ez a társadalombiztosítási rendszer. Igen ám, csakhogy '90től egy olyan ú j politikai struktúra alakult ki, ami - persze, azóta is továbbfejlődve, de - egyre inkább megvalósítja azt, hogy az állam felett az Országgyűlésen keresztül és a választott képviselőkön keresztül egyre hatékonyabb kontrollt képes gyakorolni az állampolgár . Ha csak mást nem nézek, akkor az év minden évi költségvetési és zárszámadási törvényekkel kapcsolatos eljárásokat tekintve is azt kell látnom, hogy az Országgyűlésnek lényegesen több ideje van és lényegesen több információ alapján tudja elbírálni, hogy m ire ad felhatalmazást a kormánynak, és mire nem ad felhatalmazást, és hogy számon kérje a mindenkori kormánytól, hogy hogyan használta fel ezeket a forrásokat. Tehát miközben a politikai síkon létrejött a kormányzat, az állam felett egy jólrosszul, de a k orábbi évekénél sokkal hatékonyabban működő társadalmi ellenőrzés, közben sikerült létrehozni olyan önkormányzatokat - jelen esetben a társadalombiztosítási önkormányzatokat , amelyek viszont nem esnek ez alá a kontroll alá, nincs meg az állampolgárnak az a lehetősége, hogy akár annyira belelásson a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásába, döntéseibe, mint ahogy az állami költségvetés gazdálkodásába belelát. Mit lehet itt tenni ebben a helyzetben? Hogy lehet orvosolni az itt kialakult helyzetet? Azt go ndolom, hogy alapvetően kétfajta megfontolást lehet felvetni. Az egyik az, hogy tegyük az önkormányzatiságot olyanná, amely valóban önkormányzat, és valóban megadja a résztvevőknek azt a lehetőséget, hogy áttekintsék a gazdálkodást, áttekintsék a törvények alapján kötelező jelleggel befizetett járulékokból működő rendszer gazdálkodását. Másik lehetőség, hogy azt gondoljuk végig,
