Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ):
2887 jóléti társadalommal. A "polgá ri" szó mást jelent. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártiak oldalán.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Elnök Asszony! A politika i vitanapok veszélye, hogy vita kezdődik magáról a vitáról. És ezért én arra kérem elsősorban Bauer Tamás képviselőtársamat is, de a többi képviselőtársat, hogy inkább érdemben folytassuk azoknak a meghallgatásával, akik készültek erre a politikai vitanapr a. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) (12.30) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik Szász Domokos, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében. Őt követi majd Semjén Zsolt képvise lő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Szász Domokos képviselő úrnak. SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Én megpróbálok olyan dologról beszélni most, ami az előbbi vita tükrében talán üdítő lesz, valami olyasmiről, amiről azt remélem, hogy mindkét oldal, tehát az ellenzék és a kormánypárt is egyet fog benne érteni. Most remélem, hogy a kíváncsiságot sikerült mindenkiben fölébresztenem. Ez egy olyan dolog, amiről már egysz er volt alkalmam beszélni ugyanebben a teremben, amikor a feketegazdaságról beszéltünk. Surján László képviselőtársam világosan elmagyarázta, hogy mitől nem működik a mostani rendszer. Feltételezem azt a többi hozzászólásokból, hogy minden párt képviselője egyetért abban, hogy reformokra szükség van. Természetesen nem ez a mondanivalóm lényege. Ebben van egyetértés. Én azt kívánom most taglalni, és csak egyetlen szeletében, csak a nyugdíjbiztosítás szeletében, és azt is még leszűkítem, hogy a reformoknak mi a gátja, vane esélye arra, hogy a reformokat megcsináljuk, és véleményem szerint mi az a legfontosabb dolog, ami nélkül bármiféle reformelképzelés elképzelhetetlen. Tehát azt állítom most és később kifejtem, hogy tetszőleges reformelképzelés anélkül, ami t most majd ki fogok fejteni, nem működhet. Ugye, reform alatt érthetnénk korábbi évek apróbb intézkedéseit, különböző nyugdíjszámítási képleteket, különböző jogosultsági időintervallumokat, mindenféle ilyen algoritmikus ügyeket. Ezeket én csak toldozgatásfoldozgatásnak tekintem, és nem reformnak. Nem tekintem reformnak, hogy önkormányzat jött létre, hiszen működésében semmit sem változott az ügy attól, mert önkormányzat intézi. Viszont reformnak tartanám akár azt az elképzelést, amit az Érdekegyeztető Tan ácsban a másik oldal képvisel, akár azt, amit itt a fölszólalók bármelyike elmondott, akár a hivatalos álláspontot, a hárompillérest, akár a felosztókirovónak azt a változatát, amikor csak pontrendszert vezetünk be. Azt állítom, hogy minden egyes reformel képzelés alfája és ómegája, ami nélkül nem megcsinálható, hangsúlyozom, bármelyik reformelképzelés, amelyik nem támaszkodik személyes számítógépes nyilvántartásra. Ugye, akik itt voltak, amikor a feketegazdaságról beszéltem, emlékezhettek, akkor is ugyanez t hangsúlyoztam, más ügyben természetesen. Tehát tézisem az, hogy a személyes nyilvántartás megvalósítása nélkül nem működhet semmiféle reformelképzelés. Vegyük csak sorjába. Ha akár úgy maradna a rendszer, ahogy most működik, már most is szükség lenne arr a, hogy minden emberről tudjam, hogy mennyit fizetett be, hány éve dolgozik és így tovább, tehát azokat a paramétereket, amelyek a kiszámításhoz szükségesek. Nem tudom, vagy
