Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Miért vezeti félre a közvéleményt, miniszter úr? (A miniszter úr közvélemény előtt tett nyilatkozatai és a valóság közötti ellentmondások tárgyában)" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
2766 Célként a fővárosi csecsemőotthont jelöltem meg. Itt nevelik az állami gondozott gyermekeket hároméves korukig. Figyelembe véve azt a sorsot, amelyet az élet szán a későbbiek s orán, én ezt egy fontos és támogatandó célnak tartottam. A rádióműsorban a licitálást elnyerő később meghívott a Fontana Üzletházban rendezett karácsonyi jótékonysági rendezvényre. Azt ajánlotta fel, hogy folytatja tovább a licitálást, ugyanazt a célt, vag yis a Kmetty utcai csecsemőotthon támogatását megjelölve. Erre a rendezvényre én elmentem, az általam felajánlott tárgyra volt egy licitálás, a licitálás győztesének ezt átadtam, vele lefényképeztek. A licitálás után derült ki, hogy az illetőt Prisztás Józ sefnek hívják. Szemben az ön múlt héten megfogalmazott állításával, képviselő úr, cimboraságban vele nem voltam, sem ezt megelőzően, sem ezután vele nem találkoztam. Szemben a tegnap megfogalmazott állításával, hogy közeli kapcsolatban voltam vele, nem vol tam vele közeli kapcsolatban. Az ön állításai tehát, tisztelt képviselő úr, valótlanok ezzel az üggyel kapcsolatban. Ugyanúgy, ahogy egyébként (Közbeszólás: Hazudik!) a Tocsiküggyel kapcsolatban is, hiszen abból a pénzből semmilyen összeg nem vándorolt re ndőrségi alapítványokba (Közbeszólás: Összevissza beszél!) , mint ahogy rendszerré vált sajnos, hogy az ön állításai minden alapot nélkülöznek a parlament nyilvánossága előtt. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Nézze, miniszter úr! Én úgy gondolom, ha ön első alkalommal, amikor ez a kérdés felmerül, elmondja, hogy miként tévesztették meg önt, azt tudomásul lehetett volna venni. Azt a megközelítést azonba n, amelyet ön alkalmazott akkor, amikor november 6án egész egyszerűen letagadta az én kérdésemre azt a tényt, hogy ön ilyen személyekkel együtt a nyilvánosság előtt mutatkozott, ezt már nem lehet tudomásul venni, mert Európa összes országában az ilyen min iszteri magatartást lemondásnak kell követnie. (Zúgás, moraj balról.) Ön azonban sajnálatos módon, amint azt a tegnapi nap jegyzőkönyvi eseményei is tanúsítják (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő lejártát.) , ön nemcsak a rendőrség feletti uralm át és a belügy vezetése feletti uralmát vesztette el, hanem az idegei felett is elvesztette az uralmát. Rendkívül sajnálom. (Zúgás, moraj.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Belügyminiszter urat illeti a szó. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt képvisel őtársaim! Kedves Nézze Képviselő Úr! (Derültség.) Ön nagyon sokszor szólal fel, ezért aztán semmilyen meglepőt nem látok abban, hogy egy hétre nem tud visszaemlékezni. Ezért engedje meg, hogy a jegyzőkönyvből idézzek. Az ön 6ai felszólalásában fénykép nem szerepelt, ezzel szemben viszont azt mondta, hogy véget kell vetni az ilyen káros cimboraságnak. Amire én azt mondtam, hogy nem voltam cimboraságban semmilyen tekintetben Prisztás Józseffel. Azt gondolom, képviselő úr, hogy ön ismét valótlanságot állított , amikor azt mondta, hogy én egy fénykép meglétét cáfoltam volna. Ráadásul november 6án, az akkori Új Magyarországban megjelent az a nyilatkozatom ezzel kapcsolatban, amelyet ha ön elolvasott volna, ezt a felszólalását nem mondta volna el. Bár nem hiszem, hogy van olyan felszólalás, amitől a képviselő úr egyébként visszatartaná (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő lejártát.) magát. (Derültség.) Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
