Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
2729 kellően körül, hogy az ÁSZvizsgálatok milyen területre terjednek ki. A mostani javaslat mind a felhasználás törvényességének, eredményesség ének és célszerűségének vizsgálatát előírja. Ugyancsak támogatható azon közpénzek felhasználásának vizsgálata, amelyek az államháztartási rendszeren kívül hasznosulnak. De eddig a hasznosulás hatékonyságáról a közpénzek gazdájának kevés ismerete volt. Össz ességében az államháztartási törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások jól szolgálják a pénzügyi rendszer reformjának céljait, az adófizetők pénzének hatékonyabb, racionálisabb felhasználását. Tisztelt Ház! Mindaz a változás az államháztartási törvényb en, amiről az előbbiekben szóltam, szükségessé teszi a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény korrekcióját is. Az elmúlt hetekben olyan vélemények is elhangzottak a nyilvánosság előtt, amelyek azt sugallták, hogy most aztán az Áht. módosításával egyidejűleg eldől a társadalombiztosítási önkormányzatok további sorsa. Ráadásul az általuk nem kívánt irányban. Természetesen erről szó sincs. Azt hiszem, eddig a legvitatottabb kérdés a közgyűlés egyetértési jogának megszüntetése volt. Láts zólag durva beavatkozásnak tűnik a módosító javaslat. De csak akkor, ha felületesen nézzük azt. Mert nem szünteti meg általános értelemben az egyetértési jogot. Ott, ahol valamilyen törvény megállapított vagy a jövőben megállapít egyetértési jogot a közgyű lés számára, azt továbbra is gyakorolhatja a testület. Ha a közgyűlés szerepvállalásáról nincs külön rendelkezés, és a társadalombiztosítási kérdésekben születik valamilyen jogszabály, akkor továbbra is szükséges kikérni az érintett önkormányzat véleményét . De akkor is megszülethet a jogszabály, ha a jogszabályalkotó nem bírja minden vonatkozásban a közgyűlés egyetértését. A működőképesség szempontjából ez nem haszontalan kezdeményezés, persze ezt követően is törekedni kell a legteljesebb konszenzus megtere mtésére. Az önkormányzati igazgatásról szóló törvény további módosításait szintén szükségszerűnek ítéljük, hiszen így válik lehetővé a társadalombiztosítási költségvetés és zárszámadás úgy eljárási, mint rendszerinti készítése, majd tárgyalása, az előirány zati maradványok felhasználása, a költségvetési tartalék igénybevétele. Befejezésül szeretném kifejezésre juttatni azon megállapításunkat, hogy a képviselőcsoport a benyújtott javaslatot néhány szükségszerű módosítással összességében támogatja. Köszönöm me gtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Keller László képviselő úr felszólalását. Soron következik Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt felszólalója, őt követi majd Ungár Klára, a Szabad De mokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat szűkszavú, általános indoklása nem sok magyarázatot ad a javasolt válto ztatások szükségességére. Éppen ezért ennek vizsgálata során nem kerülhető meg, hogy az elmúlt évi módosításokat is röviden áttekintsük. Az államháztartásról szóló törvény mindössze 126 §ból áll. Ezt a törvényt az 1995. évi CV. törvény 135 helyen módosíto tta. Elmondható lenne, hogy ezzel a módosítással igen jelentős változtatást hajtottak végre. A jelenlegi változtatás, módosítás 58 §ból áll, és ezek közül természetesen sok a tavaly már módosítottakat is érinti. Ebből a szempontból a téma mélyebb ismerete nélkül is indokolatlannak tűnhet ennyi módosítás egy olyan fajsúlyos alaptörvényben, amely lényegében a közpénzek felhasználásáról szól. Természetesen nem a módosítások száma a meghatározó. Hiszen ha azokban komoly tartalmi változások fogalmazódnak meg, a melyek szükségesek és elkerülhetetlenek, akkor magától értetődően mindez elfogadható, sőt, indokolt is lehet.
