Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2672 Jelentős mértékben növekszik, p usztán abból a pozícióvesztésből is, aminek a kapcsán - hogyha ezt a törvényt elfogadjuk , innentől kezdve valóban a költségvetés, bizonyos speciális eseteket leszámítva, a hazai forrásokra támaszkodhat. Mert ennek olyan kamatfeltételei vannak, amilyenek, és ez a költségvetés determinációját növeli. Magyarul: paradox módon, ha ezt a törvényt így megszavazza a parlament, akkor arról is döntenek a képviselők, hogy az ő későbbi döntési kompetenciájukat csökkentik, abban az értelemben, hogy a determináció nő a költségvetésben, ezért a költségvetés felosztható része mindenképpen csökkenni fog. De azt hiszem, ez nem a parlament hatáskörének a szűkítése, hanem ez egy világos döntési helyzet. Ezt az utat kell járnunk - én azt gondolom - akkor is, hogyha ez a költsé gvetés kezelése szempontjából nagyon komoly problémákat vet fel. Hasonlóképpen, én azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat annak a profiltisztításnak is próbál megfelelni, hogy az MNB az egyensúlyi feladatait minél teljesebben vagy jobban tudja ellátni. Hozz áteszem, hogy az indoklásban meghúzódó, illetőleg a pénzügyminiszteri expozéban meghúzódó maastrichti követelményeknek - én úgy gondolom - nem most kell megfelelni holnap, sőt nem holnapután. Akkor kell megfelelni, ha véletlenül az Európai Unió tagjai lesz ünk, és nagyon óva intenék mindenkit attól, hogy pusztán az Európai Unió által támasztott követelményekből vezesse le a magyar gazdaságpolitika szükséges lépéseit. Egész egyszerűen azért, mert nem vagyunk az Unió tagjai, másrészt nekünk azért mégiscsak van nak speciális érdekeink, ami adott esetben ellentmond annak, hogy bizonyos maastrichti előírásokat, például a GDPhez viszonyított belső államadósság szintjét az állami mértékben és szoros határidővel csökkentsük. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell csökkent eni ezt, ha erre van mód, de azért nem kell kizárólagosan ebben a szemüvegben nézni a jegybank tevékenységét, a költségvetés szerkezetét és az egész jogi szabályozást. A második fontos szempont vagy feltétel, hogy ahhoz, hogy a jegybank világosan el tudja látni azt a szerepét, ami az ő számára előírt, az az, hogy a jegybank és az államháztartás világos elszámolási rend szerint működjék; a jegybanki elszámolás belső logikája és az államháztartással és a központi költségvetéssel való kapcsolódása olyan legyen , hogy világosan kimutatható legyen, hogy hol van a költségvetés vesztesége, mit finanszíroz a költségvetés, milyen veszteségek keletkeznek ott, és hol van a jegybank vesztesége - és a jegybank veszteségei vagy üzleti eredménye igazából abból adódjék, ami az ő feladata. Itt most nem arra kell gondolni természetesen - mert ez egy fontos félreértés volt, úgy látszik, az előző időszakban, mármint az előző fél órában vagy órában , hogy a Nemzeti Bankot mint rt.t kell szemlélni. A Nemzeti Bankot, ha rt.ként s zemlélnénk, akkor nyilvánvaló, hogy nem látnánk tisztán azt, hogy a kétszintű bankrendszerben a jegybanknak mik a feladatai, és milyen szemüvegen kell nézni a jegybank eredményességét. És az nem a pénzügyi eredményessége - teljesen világos. A jegybanknak n em pénzügyi eredményessége van a magyar gazdaság szempontjából. Magyarul: nem önmagában az a probléma, hogy a jegybanknál esetleg olyan veszteséget mutatunk ki, ami miatt a jegybank eredményessége csökken, hanem az a probléma, hogy ha a jegybanknál olyan v eszteséget mutatunk ki, ami nem a monetáris politikával kapcsolatos teendők kapcsán keletkezik, hanem például, ahogy a nullkamatozású hitelek esetében volt, a költségvetés finanszírozása, illetőleg az árfolyamveszteség keletkezik az MNB könyveiben üzleti veszteségként, az azért probléma, mert nem látjuk azt tisztán akkor, hogy a monetáris feladatok ellátása kapcsán a jegybank milyen veszteségeket kénytelen elkönyvelni. Mert hiszen tudjuk, hogy ott is vannak olyan műveletek, amelyek bizony veszteséggel járn ak, és ezt ki kell fizetni. Azonban egészen más, hogyha ez a veszteség a monetáris politikai eszközökkel és tevékenységgel függ össze. Én azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat az elszámolás rendjével kapcsolatban is megteszi azokat a szükséges lépéseket, a melyek arra hivatottak, hogy ezt a profiltisztítást megvalósítsuk, és a jegybank könyveibe betekintve és az államháztartás kapcsolódási pontjaira ránézve világosabban lássuk, hogy a jegybank hogyan végzi a feladatait, illetőleg milyen veszteségek, hol kele tkeznek.
