Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2663 Ami már most a többszörösen szóba került 2000 milliárd forintos, nem kamatozó államadósságnak kamatozóvá tételét illeti, itt külön is ki kell arra térnem, hogy a törvénymódosítást beterjesztők azt a szóhasználatot alkalmazták, hogy a központi költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank között "s zövevényes és nehezen áttekinthető" a finanszírozási kapcsolat. Úgy gondolom, ha maga az előterjesztő is szövevényesnek és nehezen áttekinthetőnek minősíti ezt a kapcsolatrendszert, akkor különösképpen igaza van a Független Kisgazdapártnak, hogy akkor nosz a, világítsuk csak át az egészet, különösképpen az említett, pozitívumról negatívumra való fordulás mérlegében, ami három botránycsoport köré most már egyértelműen rögzíthető: nevezetesen az egyik a 2000 milliárd nem kamatozó államadósság kamatozóvá tétele , amelynek a következménye, amint már utaltam rá, durván 300 milliárd, pontosabban, precízebben - nehogy belekössön bárki is - 200 plusz 100 milliárd többletkiadáskamatnak a felmerülése; de itt utalhatnék arra, hogy az úgynevezett opciószerződés, amely ug yancsak sok milliárd forint kárt okozott a Nemzeti Banknak és a magyar költségvetésnek, ez egyértelműen egy rossz jegybanki gazdálkodásra utaló tényező; mint ahogy a jegybankkal kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a jegybank nál felhalmozódott olyan adósságtömeg vagy tisztázatlan gazdálkodásnak a negatívuma kerülne elhelyezésre a 2000 milliárd forint nem kamatozó államadósság kamatozóvá tételénél, ami az egyik oldalon - a jegybank oldalán - indokolatlan nyereséghez vezetne, a másik oldalon - az állami költségvetés oldalán - viszont egyértelműen egy negatívumba való átcsapást eredményezne. Hiszen hadd utaljak már arra, hogy a mostani konstrukciónak a lényege, hogy fel akarják tőkésíteni az MNBt, ami pénzkivonást jelent a gazdas ágból. Az MNB alaptőkéjét az úgynevezett monetáris bázis 5 százalékában akarják meghatározni, vagyis az alaptőke nem lehet kevesebb, mint a forgalomban lévő összes bankjegy- és érmeállomány, valamint a hitelintézeteknek az MNBnél elhelyezett forintbetétei nek legalább 5 százaléka. (17.50) A feltőkésítést, amint az ismeretes, 2000. december 31re akarják megvalósítani, azonban amíg ezt el nem érik - erre hívnám fel igen nagy nyomatékkal az önök figyelmét , lehet a pénzt a bankba tömni más értelmes célok hel yett. És ezt tartjuk mi megdöbbentőnek, ezt tartjuk elfogadhatatlannak. Ugyanis attól, hogy ezt évekig teszi, tehát szakaszosan, természetesen semmi sem lesz ésszerűbb, a forrás szűkében szenvedő gazdaságban omlani fog a pénz az MNBbe, de nem fog omlani a pénz a gazdaságba, nem lesz a gazdaságnak növekedése, tehát egyértelmű, hogy kedvezőtlen gazdasági hatásokat fog indikálni ez a megoldás. A Független Kisgazdapárt a továbbiakban felveti, hogy számára elfogadhatatlan a jegybank minden eddiginél nagyobb füg getlenségének az igénye. A jegybanknak a kormánytól való függetlenségét ugyan az 1991. évi jegybanktörvény is kimondja, azzal, hogy a jegybank elnöke csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Hogy mit jelent valójában ez a kötelezettsé g, amikor a jelenlegi államhatalmi ágak megoszlásának struktúrájában lényegében a parlamenti többség kezében van minden kérdésben való döntés? Hadd utaljak arra, hogy hiába kértük az Országgyűlés elnökén keresztül, meg a tisztelt Házon keresztül a jegybank elnökének a jelentéstételi kötelezettségét előírni, ezt az indítványunkat elutasították, és ilyen módon, hogy majd az Országgyűlésnek beszámolni tartozik - egyébként az alkotmány szerint évente egyszer - a jegybank elnöke, semmit nem jelent, mert arról fo g beszámolni, amiről akar. Az 1991 óta eltelt gyakorlat pedig azt mondja, hogy az Országgyűlés a beszámoltatással mind ez ideig egyáltalán nem tudott élni. Ami a jegybank önállósodásának, tehát a mármár káros önállósodásának a kérdéskörét illeti, itt arra mutatnék rá, hogy az a tény, hogy most már nemcsak az elnök lesz teljesen független, hanem az alelnököket is hat évre javasolja választani a módosított törvény, és a jegybank elnöke fog majd javaslatot tenni az alelnökökre nézve, ez egyértelműen egy olyan helyzetet teremt, hogy a jegybank az kivonul az országgyűlési ellenőrzésnek még a lehetőségéből is. Tehát ez az elv a Független
