Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2659 Mindent összevetve lényegében nagyobb költségvetési hiánnyal az átalakításból nem kell számolni. Ha a tervezett átalakításra nem kerülne sor, akkor is lényegében hasonló hiánnyal kellene szembenézni. Viszont ha az átalakítás nem történne meg, akkor változatlan kö ltségvetési hiány mellett tovább kellene cipelni az eddigi elszámolás negatív következményeit. Tisztelt Ház! Önkritikusan meg kell állapítani, hogy még saját frakciótársam, Hidasi képviselő úr is megfogalmazott a múlt héten az átalakítással szemben olyan a ggodalmat, amelynek megalapozott bizonyítása nehéz lenne. Azt állította, hogy a kamattehernövekedés kismértékben az inflációmérséklés ellen hat. Én úgy vélem, ha megnézzük az előző évek inflációs rátáinak alakulását és azokat összevetjük az adósság kamatt erheinek éves növekedésével, akkor nehéz lehet olyan értelmű összefüggésre bukkanni, mint amire képviselőtársam is jutott. Tehát a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatból annak elfogadása esetén két nagyon fontos következmény származik. Egyik oldalról a jövőben világosan elkülönül a költségvetés adóssága, valamint a jegybank eredménye is döntően a monetáris tevékenységének eredményességét tükrözi majd vissza. Másik oldalról, a jövőben az adósságkezelés annak a feladata lesz, aki az adósságnak a tényleg es tulajdonosa, továbbá az átalakítást követően a külföldi pénzpiacon felvett hitel kibocsátott kötvénycímzettje még akkor is az állam lesz, ha azt a jegybank az állam megbízásából veszi fel vagy bocsátja ki. Persze, a törvényjavaslat nemcsak a nullás állo mány átalakításáról szól, hanem több szintén jelentős változtatásról, amelyekkel kapcsolatban szeretném röviden kifejteni a véleményemet. Szükségesnek tartom, hogy a tartalékrátaelőírásnál bővüljön a jegybank lehetősége. Nem arról van szó, hogy a jegybank ezek után az egyes hitelintézeteknek más és más tartalékrátát határoz majd meg, hanem arra lesz lehetősége, hogy eltérő mértéket állapítson meg például a takarékszövetkezetek és más, kereskedelmi bankok számára. Vagyis lehetősége lesz megkülönböztetni az egyes pénzintézeti típusokat, és figyelembe venni a sajátos működésüket. Fontosnak ítélem, hogy egyértelműen legyen szabályozva az, hogy a bankjegyek átcserélésében milyen szerepe legyen a hitelintézeteknek, és határolja be a törvény a címletváltás térítés mentességét. Kicsit vitázva Hidasi képviselőtársammal, szólnom kell az alelnökök jelölésének tervezett megváltoztatásáról. Ő úgy vélte, hogy ha a jegybank elnöke terjeszti elő a miniszterelnöknek az alelnökök személyére vonatkozó javaslatot, akkor ezzel je lentősen csökken a miniszterelnök joga, és ezzel egyidejűleg a jegybankelnök hatalma erősödni fog. Megítélésem szerint a benyújtott javaslat nem korlátozza a miniszterelnök jogkörét, és nem növeli meg a jegybankelnök hatalmát, hiszen az alelnökök súlyát a jegybanktanácsban ellensúlyozzák a külső tagok, akiket nem az elnök jelöl - természetesen ezen személyekről is véleményt formál kinevezés előtt a jegybankelnök , és ugyanakkor további praktikus előnyökkel is jár a törvényjavaslat szerinti elgondolás. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a törvényjavaslat komoly szakmai előírásokat fogalmaz meg az alelnökök alkalmazásával szemben. Ezek szakmai követelmények. Akkor pedig célszerű, hogy ha az alelnökkiválasztásra kerül a sor, akkor a hálót az merítse meg, aki maga is jól ismeri a halakat. A miniszterelnöknek ezt követően meglesz az a lehetősége, hogy elégedetlensége esetén újabb merítést írjon elő a jegybankelnök számára. A köztársasági elnök úr elé pedig a kinevezési előterjesztés csak akkor kerülhet, ha a jegybankelnök és a miniszterelnök az alelnökök személyében egyetértésre jutott. Ez a gyakorlatban eddig is így volt, ezt követően törvényi előírás garantálja ugyanezt. Én személy szerint egyetértek ezen túlmenően mindazzal, ahogyan a törvényjavaslat szab ályozza a felügyelőbizottságok mandátumának idejét, megfogalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, módosítja a könyvvizsgáló működési idejét és az osztalékfizetés rendjét. Mindenképpen szükséges kitérnem frakcióbeli képviselőtársam múlt hét szerdai bes zédének záró gondolatára, vagyis arra, amikor bejelentette, hogy a frakció módosító javaslatot kíván benyújtani annak érdekében, hogy a bank a korábbi befektetéseitől szabaduljon meg. Másokkal is biztosan
