Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
2589 szemmel a lazítás folyik. A jelenlegi költségvetés egyik legnagyobb meglepetése volt számomra, nem az egyetlen, de nagy felkiáltójelekkel szeretném legalább a jelenlévőknek és a merev szobroknak a figyelmét felhívni rá, hogy - mert azok bizonyos ideálokat próbálnak legalább megtestesíteni és arra figyelmeztetni a parlament üléstermében , hogy van olyan lazítás, ami bizony nemcsak kérdőjeleket állít, hanem például engem a leghevesebb tiltakozásra ragadtat. Ilyen a jelen esetb en - hogy ne legyek dodonai - a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének 72. §a, amelyik nem kevesebbel foglalkozik, mint a területfejlesztési és területrendezési törvény ide beerőltetett módosításával, egy olyan kormányzási törekvésnek a számomra el fogadhatatlan elvi alapra támaszkodó elfogadási kísérletével, amelyik egy rendkívül széles körű és rendkívül meggondolkoztató, a kormányzat egészének politikáját megkérdőjelező felhatalmazást igényel a kormány számára a tekintetben, hogy most már a költség vetési törvénybe foglalt törvényjavaslat alapján a kormány kapjon felhatalmazást rendeleti úton eldöntésére a területfejlesztési és területrendezési - idézőjelben - "elvek" realizálására. (11.40) Nem kevesebbről van szó, mint arró l, hogy a kormányzat igényli felolvasom a megfelelő, kissé bonyolult paragrafust, amellyel kapcsolatban módosító javaslatot nyújtottam be, és nem tévedek ezzel a részletes vita mezejére, mert nagy elvi kormányzatpolitikai kérdésről van szó, amelyben a köv etkezőket kérik kimondatni. A (4) bekezdés, tehát a 72. § (4) bekezdésénél vagyunk: "A területfejlesztési és területrendezési törvény - nem is olyan régen született - 27. §a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép - mondja a törvény javaslat : Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztásának a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figy elembevételével." Tehát egy nagyon széles körű felhatalmazást kér a kormány. Mire? Arra, hogy a területfejlesztési és területrendezési elvek realizálásának meghatározott eszközeit milyen differenciált területi elosztásban érvényesíti. Ha most ezt összevetj ük a kormányprogram elveivel, és azóta számos nagyon felelős kormányzati megnyilatkozással, akkor tisztán kell látnunk, hogy itt nem kevesebbről van szó, mint a privatizáció útján nyert és annyiszor - sorsuk tekintetében a parlamentben és azon kívül - megk érdőjelezett, hatalmas összegek hová fordításának konkrét felhasználási területe meghatározásának kérdéséről. Magyarán - nem, igazán távol áll tőlem, hogy nagy szavakkal dobálódzom, de idézni tudom a megfelelő kormányzati megnyilatkozásokat , hát itt bizo ny százmilliárdok hová fordításának konkretizálásáról van tulajdonképpen szó. És most menjünk vissza, ahonnét kiindultam. Mit is akar a kormány? Azt, hogy neki rendeleti felhatalmazása legyen ezeknek a területi differenciált felhasználásáról. És hogyan aka rja ezt elérni? Oly módon, hogy az Országgyűlés által nem régen meghozott, a kormány által preferált területfejlesztési és területrendezési törvényt a költségvetési törvény keretei között a költségvetéssel összefonva módosítani kívánja. Nem kell ehhez kére m államjogásznak lenni, hogy itt bizony egy törvényalkotási abszurdumról van szó, nem kell a végrehajtóhatalmi kérdéskörben mélyre menni ahhoz, hogy világos legyen, hogy ebben - nem minősítem, minősítsék önök, kérem szépen , ebben az igen furcsa módon el helyezett törvénymódosítási javaslatban egy, a kormányzat politikáját meghatározó, széles körű felhatalmazási igény húzódik meg. Én egy módosító javaslatban, ami a mai, kék lapon megtalálható szám alatt befutott az Országgyűlés illetékes hivatalába, ennek a megváltoztatását javaslom, azaz azt, hogy ne rendeletben, hanem törvényben, az Országgyűlés elé terjesztett tervezet nyomán hozandó törvény alapján intézkedhessék csak a kormány.
