Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LUSZTIG PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PÓDA JENŐ (MDF):
2581 Péter képviselőtársam az előbb utalt rá, hogy ez bizony ennek a kor mánynak már a harmadik költségvetése, és bizonyos irányokat ebből már látni kellene. Hát nem látszanak ezek az irányok. Tavaly ilyenkor - az előző költségvetés vitájakor - azt mondtam, hogy egyetlen száma sem lesz igaz annak a költségvetésnek, amelyet idén hajt végre a Honvédelmi Minisztérium; azért, mert az inflációt egyáltalán nem számították ebbe be, és az egész számsorozat és táblázat tulajdonképpen egy fikció. Sajnos, ez a kijelentésem igazolódott, hiszen év közben a pótköltségvetés, illetve a miniszte relnöki tartalékok mozgósítása révén sem sikerült megállítani azt a folyamatos romlást, amely jellemzi a honvédelem finanszírozását, nevezetesen: az eladósodás mértéke soha nem látott szintet ért el, kifizetetlen számlák garmadája jellemzi ma a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egyes szervezeteit. Tehát azt mondhatjuk, hogy most sem jobb a helyzet, sőt! Ha megvizsgáljuk magát a honvédelmi költségvetést mint táblázatot és számoszlopok halmazát, akkor azt kell látni, hogy megjelenik ismét egy olya n szándék, amely nehezíti azt, hogy értékelhető, átlátható és összehasonlítható legyen ez a honvédelmi költségvetés. Hiszen most is egy teljesen új szerkezettel találjuk magunkat szemben, amelyben teljesen új bontásban az eddigiekkel semmiféleképpen sem ös szehasonlítható módon jelennek meg ezek a kiadási és bevételi tételek. Rendkívüli módon megnehezíti a mi munkánkat, a képviselők munkáját, hogy tisztán lássunk. És itt nemcsak arról van szó, hogy a NATOcsatlakozásunk reménye kívánatossá teszi azt, hogy a polgári irányítás és a polgári ellenőrzés keretében átláthatóak legyenek ezek a kiadási és bevételi tételek, hanem egyszerűen a józan felfogásunk is ezt kellene hogy diktálja. Mit értek konkrétan ezalatt, csak egy példával illusztrálom. Van ebben a költség vetésben olyan sor és kiadási tétel, amely egymagában 66 milliárdos összeget fogalmaz meg a Magyar Honvédség esetében, és van olyan is, amely csak 0,3 milliárdot, tehát 300 milliós kiadásról szól. Ez a bontása és súlyozása rendkívüli nehézségeket jelent. Á tláthatóságról nem beszélhetünk. A 66 milliárdon belül csak ilyen bontások vannak, mint személyi kiadások, dologi kiadások, egyebek, rendkívüli kiadások - és kész. Azt mondja a kormány, és azt mondja a honvédelmi miniszter úr Keleti György, hogy bizony ez siker, hogy 97 milliárd forintot sikerült biztosítani a kiadások keretében, hiszen ez azt jelenti, hogy egy jelentős prioritásként fogalmazódik meg a kormány szándékában a honvédelem, hiszen reálértéken tartással biztosítja tulajdonképpen a működőképessége t. Szeretném igazolni, hogy reálértéktartásról szó sincsen. Ha azt vesszük, hogy a tavalyi kiadási előirányzat 79 milliárd forint volt, ahhoz látszólag stimmel a 97 milliárd forintos kiadás 123 százalékos reálértéke, valójában azonban erről nincsen szó, hi szen önmagában ez egy fikció. Én tavaly is elmondtam, és az idei év bizonyította, a valós kiadásokba mindenképpen be kell számolni azt, amit év közben még kénytelen volt ráfordítani a kormányzat a működőképesség alacsonyabb szinten való fenntartásához is, és hogyha mindezekkel az évközi kiadásokkal korrigáljuk ezeket a számokat, akkor azt látjuk, hogy 113 százalékos a jövő évi kiadási tervezet az ideihez. Tehát szó nincsen arról, hangsúlyozom még egyszer, szó nincsen arról, hogy reálértéken megőrizhetné a k iadási oldalát a honvédelmi költségvetés. A kormány ígérete egyébként 1994ben az volt, hogy megőrzi a '94. évi reálértéket, hát ez természetesen nem történt meg, mint ahogy más területeken sem. Ahhoz az idei költségvetésben körülbelül 110 milliárdos nagys ágrendnek kéne megjelenni. Egyébként a honvédelmi bizottság ülésén Végh Ferenc vezérkari főnök úr a reális és a minimális igényekért 118 milliárdot fogalmazott meg, ehhez képest nagy az elmaradás. Ez egyben azt is mutatja, hogy milyen problémákkal kell sze mbenézni az év folyamán, és hogy mi lesz az eredménye ennek a költségvetésnek. Érdemes egy pillanatra visszatekinteni arra, hogy mennyire tekinthető megalapozottnak önmagán belül ez a táblázat és ez a számsor, hiszen ha tavaly azt mondtuk, hogy az infláció figyelmen kívül
