Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2560 nyilvánosságot, túl - nem tudom, hogy túl - nagy nyilvánosságot kapnak a kirívó esetek, és ez mintegy sugallja a társadalomban a közbiztonság hiányát. Csak hát az emberek nem a statisztika alapján ítélik meg a saját helyzetüket, hanem a tényleges tapasztalataik alapján. A költségvetésben látni jó elemeket a rendőrség jövő évi ellátásával kapcsolatban, és látni rosszakat is. Én nem vagyok ennek a kérdésnek avatott szakértője, de arra fölfigyeltem, hogy az ORFK kiadásai csökkennek, tehát az Országos Rendőrfőkapitányságé, de ez lehet átcsoportosítás. A budapestié például növekszik. Igaz, hogy ez a növekedés mindössze két tocsiknyi, és a felhalmozás - ami nyilván jelentős azért, hogy mennyire tud megerősödni technikailag egy szervezet - a budapesti rendőrkapitányság esetén mindössze egy fél tocsiknyi összeg. Nincs létszámnövekedés a költségvetési tervben, megemlítve még a következő éveket, a megyei rendőrkapitányságokon. Ez sem hiszem, hogy szerencsés, bár nagyon kevesen választják ezt a pályát. Következtetésem első kérdésemmel kapcsolatban az, hogy ez a költségvetés valójában nem felel meg a lakossági elvárásoknak. Megfelele ez a költségvetés a hosszú távú érdekeknek? Ezt azért akarom idehozni, mert persze az a legkönnyebb felelet, ho gy igen, a rövid távú elvárásokat technikai, konkrét gazdasági, kőkemény korlátok megakadályozzák. Nem lehet kielégíteni őket, de a hosszú távú érdekek előtérbe kerülnek. Most itt elválik egy kicsit, itt is elválik az ellenzék és a kormánypárt szemlélete. Ugyanis azt gondolom, hogy más az a hosszú távú érdekre való hivatkozás, amely azt mondja, hogy az a hosszú távú érdek, hogy megerősödjék a gazdaság, és akkor majd megoldjuk a problémákat, és mások azok a gondok, amiket mi, ellenzékiek föl kívánunk vetni m int a nemzet hosszú távon súlyos problémáit, és azt szeretnénk látni, hogy a költségvetés legalább igyekszik ezeket mérsékelni, vagy valamelyest jobb helyzetbe hozni. Tehát mik is azok a hosszú távú érdekek, amiket, szintén - vállalom, hogy bizonyos értele mben önkényesen - említek meg? Azt hiszem, hogy az érdekeink között mindenképpen szerepel az, hogy legyünk, zárójelben úgy írtam a kis jegyzetembe, hogy többen legyünk, tehát népesedési kérdésünk. E tekintetben egy nagyon kiábrándító mondat található a köl tségvetés általános indoklási részében, s engedjék meg, kedves képviselőtársaim, hogy ezt fölolvassam. "A népesség 1997ben várhatóan mintegy 3035 ezer fővel csökken. A termékenységi és halandósági folyamatokban a kedvezőtlen tendenciák fennmaradnak. A fi atalok gyermekvállalási hajlandóságát az életpályakilátás, a munkahelyszerzés, a jövedelmi perspektíva határozza meg, amelyben érdemi változásra rövid távon nem lehet számítani." (9.20) Úgy gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy ez egy tiszta és világos beszéd, csak éppen nagyon elszomorító. És nem szabad így belenyugodni ezekbe a kérdésekbe, hanem nagyon határozottan meg kell tenni legalább azt a keveset, amit meg tudunk tenni ilyen ügyekben. Érdeke a nemzetnek nemcsak az a puszta lét, hogy legyünk vagy többen legyünk, hanem az is, hogy tudásban, erkölcsben többek legyünk. Ugyanakkor a közoktatás nem szerepel a prioritásai között, csak a felsőoktatás van kiemelve, és itt 23 százalékos az emelkedés - már itt a vitában említettük, hogy a honvédelemnél is va n egy inflációs szinten tartás , ha a prioritásnak számító felsőoktatás 23 százalékos emelkedését nézem, akkor ez - ha elfogadom a kormányzati jóslatot - se lehet 3 százaléknál nagyobb prioritás, nem hiszem, hogy szabad prioritásnak tekinteni egy 3 százal ékos lépést. Természetesen hiába leszünk okosak és erkölcsösek, ha betegek leszünk. Az egészségügy viszont nem szerepel a prioritások között, és mai nap hírei, az elmúlt hetek vagy órák, napok - akármilyen idődimenziót veszek - hírei egyértelműen mutatják, hogy ezen a téren kitört a káosz. Kitört a káosz, és ide kapcsolom a harmadik kérdésemet: működőképese az ország? Ha az adósok ellehetetlenültek - és ezek az adósok a kórházak , ha a hitelezők elkezdik lezárni a kapukat, akkor ez nem működőképes rendsze r. És mitől nem működőképes? Van egy legalább 7, esetleg 10 milliárdos elmaradás a kórházfinanszírozásban, és akkor megszavaztatik egy 2 milliárdos konszolidációs lépés.
