Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
2461 két nagy csoportra osztható. Egyik az állami támogatásokból és a hozzájárulásokból, valamint az átengedett személyi jövedelemadóból származó bevételekre. Ezek szabályozása 1997ben jelentősen módosul. Az állami támogatások átalakításának célja a feladat ellátásához leginkább kapcsolódó forráselosztás. A személyi jövedelemadóbevételek új típusú allokációja ped ig a szegényebb önkormányzatok eddiginél nagyobb részesedését szolgálja. Az állami támogatásokon belül változatlanul a normatív állami hozzájárulások jelentik a legnagyobb arányt, melyeknél 1997ben lényeges változást tapasztalunk. Ennek oka egyrészt az új közoktatási törvényből származó kötelezettség, melynek eleget téve, a javaslatban sikerült kialakítani a megújult szakmai követelményekhez és intézményi struktúrához igazodó pénzügyi szabályozást. A javaslatban szereplő, igen nagy számú kiegészítő normatí vának bizonyára kedvező lesz a fogadtatása a tulajdonosok és az intézmények körében egyaránt. A korábbinál differenciáltabb szabályozás révén jogos többlettámogatáshoz jutnak például a 3000 fő alatti kistelepülések, továbbá azok az önkormányzatok, amelyek más településeken élő gyermekeket fogadnak, vagy intézményt fenntartó társulást hoznak létre, és még sorolhatnám. A közoktatási normatívák együttes 163,3 milliárd forintos összege 34 százalékkal meghaladja az új közoktatási törvényben meghatározott mérték et, az 1996. évi előirányzathoz viszonyítva pedig a növekedés a tervezett inflációt meghaladó mértékű. Szintén az inflációt meghaladó, 23 százalékos mértékű növekedés várható a szociális intézményi normatívák esetében. A normatívák esetében külön kiemelend ő még a szociális feladatokhoz javasolt 56,1 milliárd forint, mely több mint 13 milliárd forinttal, vagyis 31 százalékkal meghaladja az ez évi előirányzatot. E jelentős mértékű növekedést indokolja egyrészt a meglévő feladatok értékkövető ellátása, másrész t az új törvényi szabályozásból várható többletigények biztosítása. Csaknem minden önkormányzatot érintő kérdés, ezért meg kell jegyeznem, hogy a szociálpolitikai normatíva összege tartalmazza az 1996ban háztartási tüzelőolajjal fűtők támogatásához nyújto tt 7 milliárd forint összegét is. A jövő évtől tehát e támogatás az önkormányzati szociális juttatások szerves részévé válhat. A nagy ellátórendszerekhez kapcsolódó, a lakosság csaknem teljes körét érintő normatívákról tehát összegezésképpen elmondható, ho gy azok minimálisan az infláció mértékének megfelelően, akörül alakulnak. 1997ben a személyi jövedelemadóból adódó bevételek 38 százaléka illeti meg a helyi önkormányzatokat, amelyen belül a helyben maradó mérték 22 százalék. (12.10) Az átengedett mérték emelkedése, valamint az adójövedelmek növekedése miatt az önkormányzatok az 1996. évi 101,3 milliárd forinttal szemben 135,7 milliárd forint értékű ilyen összegű bevételhez jutnak. A növekedés 34 százalék, amely ilyen értelemben és ebben a kategóriában csa knem duplája a jövőre tervezett inflációs rátának. E jelentős bővülés lehetővé és szükségessé teszi néhány globális normatíva, így az igazgatási, kommunális, közművelődési, sport- és az ehhez kapcsolódó hozzájárulások megszüntetését. Ez nem azt jelenti, ho gy e feladatok ellátásához szükséges központi forrás biztosítása megszűnik, hanem azt, hogy ezek finanszírozása a jövőben az szjabevételekből történik. E lépés eredményeként a normatívák letisztulhatnak, csak a konkrét feladatokhoz kötődők maradnak meg. A másik változás a területen, hogy jelentősen nő azoknak a településeknek az szjabevételekből való részesedése, amelyeknél az egy főre jutó jövedelemadóbevétel összege alacsony, és nem kevés településről van szó. A települések közötti különbségek mérséklé sére szolgáló előirányzat 19 milliárd forint, vagyis csaknem duplája az 1996. évinek. A központosított előirányzatok köre és mértéke az 1996. évihez mérten jelentősen csökkent. Ennek oka elsősorban az, hogy az előterjesztett költségvetési törvényjavaslat s zerint az önálló bérpolitikai keret megszűnik, és a béremelés döntően a normatív források, valamint a személyi jövedelemadó bevételek jelentős növelése révén teremtődik meg. Mindemellett a bérmegállapodás
