Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
2460 Kérem szépen, miniszterelnök urunk beiktató beszédében szemünkre vetette, hogy az elmúlt négy év alatt mindössze 4 százalékban fogadta el az előző Országgyűlés az akkori ellenzék javaslatait. Tisztelettel, 4 ezrelékben fogadták el a két és fél év alatt, tehát egytizedével rosszabb az arány. Ezzel együtt továbbra sem fogjuk feladni, és továbbra is, mint éppen a tegnapi adóvitában, hogy a szocialista képviselőkkel is együttes javaslatokat teszünk. Megpróbáljuk, mert természetes, hogy az ország érdeke a pártok érdeke elé helyezendő. Csak, hogy is mondjam, tessenek szíves lenni egy kicsit arra tekintettel lenni, hogy nem a ttól függ egy javaslat minősége, hogy a patkó melyik oldaláról teszik, hanem talán attól, hogy miről szól. Nagyon sok hibát el lehetett volna kerülni, azt hiszem, a két és fél év alatt, ha ez így történik. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK ( dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Pozsgai Balázs képviselő úré a szó. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Hallgatók! Ha lehet kapcsolódni ezekhez a kétperces hozzászólásokhoz, én úgy érze m, hogy épp az elmúlt időszak költségvetésével összefüggő viták erősítenek meg engem abban, hogy két dologról van szó. Ellenzéki oldalról arról, hogy a költségvetés miért kevés, kormánypárti oldalról pedig arról, hogy ez a költségvetés mire elég, mire ad f edezetet. És még egy dolog, az, hogy miből. Úgy érzem, épp ez volna a választópolgároknak a becsapása, ha mindenhol csak azt teljesítenénk és azt mondanánk, amelyek az igények, s nem a realitások talaján állva próbálnánk szemlélni ennek az országnak a költ ségvetését. Az volna a becsapása, ha nem tudnánk rendbe tenni a tbalapoknak a hiányát, és ha nem tudnánk rendbe tenni azokat a gondokat, problémákat, amelyek megvannak az egészségügyben, megvannak az oktatásügyben. És azt hiszem, lehetne a sort még folyta tni. Lehetne olyan értelemben is folytatni, hiszen nem egy hozzászólás hangzott már el a költségvetés vitája során. Lehet szidni az elmúlt 20 év rendszerét, amellyel döntően azért, ha körbenézek, én is, de Gáspár Miklós képviselőtársam is, együtt élt. Egy a tény, mi most itt élünk Magyarországon 1996ban, és 1997nek és a követő évnek szeretnénk a gazdaságvonatkozású kérdéseit rendbe tenni. Közelítve a témámhoz, én nem az egész költségvetés kérdéskörével, hanem egy szűkebb kérdéskörrel, az 1997. évi költsé gvetés önkormányzatokat és a rendvédelmi szerveket érintő s a költségvetéssel összefüggő kérdésköréről szeretnék szólni, azt értékelni. Elmondható, mint ahogy a megelőző években, úgy az elkövetkezendő években a költségvetési politika két kiemelt fontosságú területe az államháztartási reform és a költségvetési egyensúly követelménye. E célok érvényre juttatása természetesen az önkormányzatokban és a rendvédelmi szervezetekben, azok működésében is érezteti hatását. Az 1997. évi költségvetés szabályozásában is érvényesülnek a gazdaságpolitika egészére jellemző általános elvek: az állami újraelosztás mérséklése, valamint a közszolgáltatást nyújtó intézmények racionalizálásának az igénye. Az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási feltételeinek kialakítása során ha tványozottan érvényesülnek azok a szempontok, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok ellátási feladataiknak és súlyuknak megfelelően részesedjenek a közösségi forrásokból. Ezt a célt szolgálja elsősorban a normatív állami hozzájárulások és a szemé lyi jövedelemadó együttes kezelése a központi elosztás során. Az allokálás korszerűsítése különösen kedvező a szerényebb saját bevételi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok számára. A javasolt szabályozásban kiemelt szerepet kap továbbá, az általános c élkitűzésekkel összhangban, a beruházások támogatása, valamint az elmaradott önkormányzatok esetében a területi kiegyenlítés. E célok érvényesülése a tények és a számok tükrében a következőket jelenti. A helyi önkormányzatok központi költségvetésből szárma zó bevételei az 1996. évi 431,6 milliárd forinttal szemben 1997ben 491,9 milliárd forint, vagyis a növekedés 14 százalékos. A központi források köre
