Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
2449 akkora figyelmet fordítani a tárcára, a népegészségügyre, a népjólétre , mint amennyit a miniszterelnök úr tegnapi sajtónyilatkozatában a nép jólétéről elmondott. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Én nagyon röviden szeretnék egyetlen kérdésre, egyetlen témára reagálni, amit Kis Gyula képviselő úr felvetett. Tudniillik ez nagyon jól hangzik, hogy rendelkezésünkre áll az a lehetőség, hogy nem alakítjuk át ezt a nulla kamatozású adósságot, ez 1000 mil liárd forint, mondjuk 1000et átalakítunk, 1000 marad, és hát abból bőségesen jut mindenre. Kérem szépen, feltételezve, de nem megengedve ezt a gondolatot, hadd vigyem végig. Rendben van, ne alakítsuk át. Ebből következően a folyamatok eredményeképpen a Ne mzeti Banknál keletkezik egy 80100 milliárd forintos veszteség. A törvény arra kötelezi a Pénzügyminisztériumot és a kormányt, hogy ezt ki kell egyenlítse. Kiegyenlíti - ebből következően egyetlen fillérrel sem marad több, mint akkor, hogyha ennek az átal akított adósságnak a kamatait fizetem. Tehát én csak szeretném az illúziókat elkergetni. Olyasmit ne ígérjünk, amit nem lehet tartani, illetve amelyik egyszerűen egy szakmai ismerethiányból adódó illúziót kelt és ezért nem tartható. Köszönöm szépen. (Taps. ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, MSZP. (A jegyzői széket dr. Semjén Zsolt helyett dr. Kávássy Sándor foglalja el.) DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Kis Gyula képviselőtársam itt a családi pótlék és az adókedvezmény kapcsán említette, hogy adókedvezményt is kellett volna adni a családoknak. Nyilvánvaló, hogy olyan családok szorultak volna ki a támogatottságból, akik amúgy sem fizetnek adót. Tehát sokkal jobb módszer az, ha a családi pótlékot emeljük, nem pedig adókedvezményben részesítünk olyanokat, akik különben sem fizetnek - alacsony jövedelmük miatt - adót. Valóban, a szegénység támogatásánál nyilvánvaló, hogy a rászorultság elvét kell valamilyen formában érvényesíteni. Mi, szoci alista képviselők is tudjuk, hogy nagyon nehéz meghúzni a határt, hogy meddig lehet ezt a támogatottságot biztosítani, de valamilyen határt, valamilyen technikát mégis csak kell találni arra, hogy valóban elsősorban a szegényeket, a rászorultakat támogassu k jobban, nem pedig azokat a nagyvállalkozókat - alanyi jogon , akiknek talán az a családi pótlék nem is hiányzik. Én a választókerületemben - nem akarom a neveket megemlíteni, de a választókerületemben - több olyan nagyvállalkozóval találkoztam, akik azt mondják, hogy nekik ugyan van gyerekük, de nekik nem számít, hogy kapnak vagy nem kapnak családi pótlékot, mert a jövedelmük elég magas. Hogyha engedélyt adtak volna arra, hogy én megnevezzem őket, megtenném, de hát így nem teszem ezt meg. Nyilvánvaló, ho gyha alanyi jogon adnánk családi pótlékot, olyan személyeket is ellátnánk (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) családi pótlékkal, akiknek - enyhén szólva - nem hiányzik ez, é s jobb az, hogyha olyanoknak adjuk ezt az összeget, akiknek viszont hiányzik. (Taps.) (11.10) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Kis Gyula József képviselő úrnak, MDF. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen. Örül ök, hogy sikerült némi pezsgést vinni ebbe a kissé ellaposodónak tűnő költségvetési vitába.
