Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2418 Bank alelnökeinek leváltásáról nincs elegendő információnk. Ugyanakkor ne gondolja azt, hogy a bizottsági üléseken - négy fal között - folytatott tárgyalások - helyettesíthetik az ország nyilvánosságának tájékoztatását. Még egy dolgot teszek már csak hozzá. Leg utóbb este 9 órakor a parlamentben egy részletes vitában elmondtam a véleményemet, és akkor egyik szocialista képviselőtársuk azt mondta, nem érti, hogy miért beszélek ilyen sokat, amikor nincs tévéközvetítés. Egyszer már döntsék el, hogy ez a parlament mi re való, mert igen furcsa megszólalások ezek. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/3174es számon, az Állami Számvevőszék véleményét és a bizottságok ajánlásait pedig T/3174/315ig számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon folytatódnak az egyes képviselői felszó lalások. Soron következik először Horn Gábor a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt képviseletében. Megadom a szót Horn Gábor képviselő úrnak. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztel t Ház! A költségvetés '97es költségvetési vitája során, azt gondolom, hogy talán az én szerencsém, hogy egy olyan témával foglalkozhatom, amely mindenképpen a kormánykoalíció sikerét jelenti, legalábbis ahhoz képest, amit mi a kormányprogramban vállaltunk . A közoktatás finanszírozása jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban. A nyáron elfogadott közoktatási törvény alapvetően új helyzetet teremtett a közoktatás egészére vonatkozóan és ezzel együtt a finanszírozásra vonatkozóan is. Azok, ami ket mi annak idején a vita során is jeleztünk, amely szerint egy kiszámíthatóbb, jobb pozícióban lévő közoktatási rendszer jön létre, jöhet létre, biztosan létrejön '97től kezdve már, ezek most a kormány által beterjesztett költségvetés számait nézve mind en szempontból igazolódni látszanak. Ezekről szeretnék egy picit részletesen beszélni, miközben ezt már sokszor elmondtuk különböző helyeken, itt a parlamentben is. Azt gondolom, hogy a költségvetési vitához hozzátartozik, hogy azon a területen, ahol követ kezetesen végrehajtottuk az általunk vállaltakat - az államháztartási reform egyik lényeges elemeként , ott ezeket a pozitív eredményeket mindenképpen hangsúlyozni szeretnénk. Egyrészt az a tény, hogy megmaradt a kettős finanszírozási rendszer, tehát az á llam által normatív módon finanszírozott közoktatási rendszer és az önkormányzatok iskolafenntartó közös finanszírozási kettőssége, azt gondolom, hogy olyan eleme maradt a közoktatásnak, ami lehetővé teszi azt, hogy helyi kézben maradjon a közoktatás ügye. Nincs szó tehát újraállamosításról, centralizációs folyamatokról. Az iskola helyi üggyé válik, méghozzá úgy válik helyi üggyé, hogy az állam a '93'94eshez képest jelentős - szinte nagyságrendekkel nagyobb - mértékben járul hozzá a közoktatás tényleges k iadásaihoz.
