Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter együttes válasza a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások fi... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
2384 Külön kell szólni az alkotóművészeti tevékenységek kedvezményeiről. A kormány széles körű vita és a művésztársadalommal történt egyeztetés után támogatja azt a javaslatot, hogy az eddigieknél lényegesen szűkebb körben és ellenőrizhető módon a valódi értékeket hordozó művek után kifizetett alkotói díjak továbbra is mentesüljenek a járulékok fizetése alól. Természetesen azon kifizetések esetében, amelyeket a jövőben a járulék terhel, szolgáltatás is jár. Szintén külön vita volt az étkezési hozzájárulás járulékoltatásáról, teki ntettel arra, hogy az éppen most elfogadott szjatörvény továbbra is lehetővé teszi a hozzájárulás meghatározott mértékének adómentességét, ezért jövő évben a juttatásokat járulékfizetés sem fogja terhelni. Több képviselő és bizottság javasolta, hogy már a jövő évtől kezdve enyhítsünk a nyugdíjba számítható keresetek degresszivitásán. A kormány mérlegelve a javaslatot támogatja, hogy a járulékfizetési kedv ösztönzése és a nyugdíjak reálértékének jobb megőrzése érdekében a degresszió enyhüljön. Növekedjék te hát az az összeg, amely a nyugdíjak megállapításánál figyelembevételre kerül. Alapvetően változik az egészségügyi hozzájárulás konstrukciója. A kormány által most támogatott módosító indítványok alapján a természetbeni egészségügyi szolgáltatás a jövőben i s a társadalombiztosítási rendszerben kvázi biztosítási jogosultságként maradna fenn, s az egészségügyi hozzájárulás az egészségügyi ellátások finanszírozásának kiegészítéseként a jövedelemtől független, egységes, havi 1800 forint adótípusú kötelezettség l esz. Tény, ez a konstrukció más hatásokat eredményez, mint a kormány által benyújtott javaslat, miután jóval szélesebben terül a fizetési kötelezettség. A 4500 forintos javaslat mindazon munkáltató számára jelentene nagyobb terhet, ahol magas a nominálbére n foglalkoztatottak aránya. Az új javaslat arra irányul, hogy a havi 1800 forintot valamennyi járulékfizető után meg kell fizetni. E változatot a kormány azért támogatja, mert egyfelől az alapok nullszaldós változatát e javaslat is kielégíti, másfelől mert a korábbitól eltérően a társadalombiztosítási önkormányzatok is ezt az 1800 forintos változatot támogatják, amely mellett a tbjárulék mértéke 39 százalék lesz. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy az 1800 forintos hozzájárulás bevezetése miatti többlet ellensúl yozására a legérintettebb munkáltatók - textilipar, bőripar, mezőgazdaság egyes területei, költségvetési, oktatási, egészségügyi intézmények stb. - támogatásban részesüljenek. Ehhez Munkaerőpiaci Alapban 1,5 milliárd forintot javasolunk elkülöníteni. A hon oráriumok járulékkedvezményének részleges szűkítése egyes költségvetésből gazdálkodó kulturális intézményeknél indokolttá teheti a részleges kompenzációt, erre mintegy 800 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Azoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol az új szabály szerint az egészségügyi hozzájárulás egyharmadát saját forrásból kell megfizetni a szociálisan rászorulók után, 5 milliárd forint központilag előirányzott fedezet áll rendelkezésre a terhek mérséklésére. A kompenzáció fedezetéről az 1997. évi k öltségvetésben megnyugtató módon intézkedni fogunk. Az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosítási csomag annyiban változik, hogy elmaradnak azok a törvénymódosítások, amelyek az egészségügyi szolgáltatá s társadalombiztosítási rendszerből való kikerülését eredményezték volna. A benyújtott jelentős számú módosító indítvány megítélésénél a kormány a következő prioritásokat érvényesítette: Továbbra is biztosított legyen a társadalombiztosítási alapok '97re tervezett nullszaldója, a javaslatok alkotmányosak és végrehajthatók legyenek. Az adott körülmények között nincs igazán jó megoldás. Egy olyan helyzetben, amikor csak a nyugdíjkiadások finanszírozása 1997ben 115 milliárd forint többletet igényel, a gyógyí tómegelőző ellátások kiadásai pedig több mint 40 milliárd forinttal növekednek, a járulékterhelés pedig már nem fokozható, sőt csökkentése a cél, mert enélkül a járulékelkerülésen nem tudunk változtatni. Ebben a helyzetben nem kerülhetők meg a radikális l épések.
