Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
2291 A továbbiakban néhány gondolatot hadd mondjak el a beszerzési ár kérdéséről. A nemzetközi gyakorlatban az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható költségeket, ráfordítást a beszerzési ár részének tekintik. A magyar gyakorlat - és itt hadd ne soroljam föl azt, amit Torgyán képviselő úr elmondott - költségként ugyan elism erte, tehát elszámolásra került, az eredmény tükrözte, de nem szerepeltek a beszerzési árban. Most - a módosítással - ez is megtörténik. Hogy ennek mi a következménye - és itt hadd térjek ki a hatásvizsgálatra. A szakmát értők, a szakmában dolgozók tudják, hogy ez azt jelenti, hogy a beszerzés évében a korábbinál nagyobb eredményt realizált, és akkor, amikor elszámolja az amortizációt, az eszközköltségeit, akkor pedig kisebb eredményre számíthat az adott vállalkozás. Fontos kiemelni, hogy az adott eszközökh öz kapcsolódó támogatás összege nem csökkenti a beszerzés költségét. A változások között szeretném kiemelni az állami juttatások elszámolását. Nagyon sok gond és sok kérdés volt a múltban ezzel kapcsolatban. (10.40) Két megoldás lehetséges: a tő kemegközelítés, amikor a juttatás összegével közvetlenül a saját tőke összegét növelik, az eredménymegközelítés, amikor a juttatást a bevételnek tekintik, és a kapcsolódó költségek időszakában csökkentik. Lényeges a törvényjavaslatban a térítés nélküli esz közátadás elszámolása, hogy az átvevőnek beszerzési értéken az eszközt a bevétellel szemben állományba kell vennie, és a bevételét időbelileg elhatárolni, és majd az eszközköltségekkel együtt arányosan csökkenteni. Hadd ne térjek itt ki a már említett, Ptk .val való összhang megteremtésére, a kötelezettségátvállalásra. Nagyon pozitív változás. Véleményem szerint a javaslatban kicsit pontosítani kellene majd ennek az időbelileg elhatárolt bevételnek és a költségelszámolásnak az összhangját. Az európai gyakor lathoz való közelítést szolgálja a saját tőkével és a jegyzett tőkével kapcsolatos változás. A jegyzett tőkével kapcsolatos azon kiegészítés, mely szerint a még be nem fizetett jegyzett tőkét is külön nyilvántartjuk, nagyon fontos. Elfogadom az előterjeszt őknek az előző évek áthozott veszteségére vonatkozó elképzeléseit, de megfontolásra ajánlom, ha csak technikai akadálya nincs, akkor az adott mérlegben egy kis sort, egy kockát lehet, hogy mégis célszerű lenne fenntartani az adott évi veszteség kimutatásár a. A gazdasági társaság megszűnésének, beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének legfontosabb kérdéseiről a megszűnésekről rendelkező törvények szólnak. A törvény viszont nem szabályozta eddig a megszűnt társaságok tulajdonosainak a megszűnéshe z kapcsolódó számviteli elszámolási kötelezettségeit. A javasolt megoldás ezt az alapítás fordítottjaként rendeli könyvelni a tulajdonosoknál is. Befejezésül még néhány gondolatot hadd emeljek ki a javaslat pozitív vonásai közül: az egyszerűsített mérleg é s eredménylevezetés szabályozását; a közzététel területén uralkodó helyzet egyértelművé tételét a cégnyilvántartás, céginformációszolgáltatás rendszerében; a belső szabályzatok tételes megnevezését; a diszkont értékpapírok elszámolási szabályozását.. . (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi, hogy a felszólalási idő letelt.) Elnézést kérek, egy percen belül befejezem, elnök úr. A kis értékű eszközök korrekcióját. Összefoglalva: lényeges pozitívuma ennek a javaslatnak, hogy szigorú kerettörvény, és mégis le hetővé teszi azt, hogy a gazdálkodók szabadon dönthessenek sok kérdésben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ülésteremben.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következő képviselőtársunk nem tartózkodik a teremben, ezért megadom a szó t Demeter Ervin képviselő úrnak, MDF, akit Takács Imre képviselő úr követ, az MSZPből. DEMETER ERVIN (MDF) :
