Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
2250 Soron következik a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása. Az előterjeszté st T/3174. számon, az Állami Számvevőszék véleményét és a bizottságok ajánlásait pedig T/3174/315. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. (18.50) Az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót először, a napirendi ajánlásban lévő frak cióidőkeretek figyelembevételével. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a függetlenek rendelkezésére álló kétkét perces időkeretet összevontan fogja a csütörtöki napon Zwack Péter úr felhasználni. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik Szolnoki Andrea a Szabad Demokraták Szövetségének részéről, őt követi majd Pusztai Erzsébet a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Szolnoki Andrea képviselő asszonynak, az elnöklést pedig átadom Füzessy Tibor alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor , az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Jelen felszólalásomban a jövő évi költségvetés egyetlen fejezetéről kívánok beszélni - a nnak kiadási főösszegéről, belső elosztásairól, kiadásairól , és ez a népjóléti fejezet. A kiadási főösszeg valamelyest nőtt az ez évihez viszonyítva, mert 253 milliárdról 275 milliárdra növekedett ez a szám. Elégedettek pedig nem lehetünk, mert ez a növe kedés még az inflációt sem követi, s messze elmarad a reális igényektől és elvárásoktól. De nézzük a fejezet belső tartalmát! A Népjóléti Minisztérium igazgatása, működési költségei egy dinamikus emelkedést mutatnak, ami önmagában nem volna baj - hiszen a szakapparátust jól meg kell fizetni , ha a többi költségvetési szervnél is látható volna ez a dinamikus emelkedés. Most, amikor a minisztériumok "karcsúsításáról" beszélünk, és ezt tűztük ki célul, érthetetlen ez a működési költségnövekedés. Sajnos, hason ló növekedést nem találtam a népegészségügyi intézmények fejezetében. Ugyan a szöveges rész 3,4 százalékos emelkedésről ír, valójában az ez évi várható kiadáshoz képest csökkenés látható a számokban. Pedig a bevezetőben azzal dicsekedik a szerző vagy szerz ők, hogy a prevencióra, megelőzésre többet költenek jövőre, mint az idén. Ugyanakkor az ÁNTSZek kiadása nem növekedne, pedig a prevenció állami feladat, és ezt a feladatot az állam az ÁNTSZeken keresztül képes csak elvégezni. Az a magyarázat, hogy az ÁNT SZek majd növelni fogják bevételeiket, hiú ábránd a megítélésem szerint. A kórházi kapacitásszűkítés gyakorlati lebonyolításánál nagy feladat hárult az ÁNTSZekre, s a jövőben a minimális feltételrendszer bevezetésével a feladatok megsokszorosodnak, ugyan akkor ugyanannyi vagy közben esetleg csökkenő ÁNTSZ személyzettel. Félek attól, hogy az ÁNTSZek nem tudják ebből a pénzből kihozni azokat az elvárásokat, amiket a vállukra helyezünk. A gyógyító, megelőző ellátás országos intézeteinél tervezett 346,5 milli ó forintot eltúlzottnak találom, mert a térítési díjak nem módosultak olyan mértékben, valamint a fizetőképes kereslet sem növekedett olyan mértékben, hogy ezt a bevétel összegei indokolhatják. Megdöbbenve és meglepve olvastam a szöveges magyarázatban, hog y az egészségügyi tartalékolásra új intézményt alapítanak 1997ben. Ez - mindössze! , 585 millióval terheli az állami költségvetést, majd később ismét 164 millió forintot kívánnak fordítani erre a célra. Megítélésem szerint teljesen fölöslegesen. Többször kifogásoltam, hogy akkor, amikor többlet kórházi kapacitásról beszélünk, miért kell egészségügyi tartalékolásra külön összegeket fordítani. Ha bármilyen katasztrófahelyzet alakuljon ki, ne adj' isten, Magyarországon, abban a pillanatban, kellő szervezésse l átalakíthatók és felhasználhatók kórházaink. Fölösleges százmilliókat költeni egészségügyi tartalékra, mégis évrőlévre valaki vagy valakik becsempészik ezeket az irreális összegeket a költségvetésbe.
