Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
2242 mindazonáltal sajnálatos módon erre eddig nem került sor. Az az érv pedig, hogy a befektetési társaságok nem lesznek versenyképesek a hitelintézetekkel, igazából nem hatásos, mert az előterjesztőnek nem az a célja, hogy a befektetési társaságok a hitelintézetek versenytársai legyenek, hanem az, hogy a befektetők minél szélesebb körű kiszolgálást kaphassanak. A befektetési társaságok mint a befektetési vállalkozások hitelintézetei, széles körű tevékenységet tudnak kifejteni a tőkepiacon olyan területeken is, ahol a hitelintézetek nem jelenhetnek meg. A verseny kérdésének felvetése ezért ezen a területen nem pontos, mert alapjaiban két elkülönült jogintézményről van szó, amelyek a tőkepiac másmás szegmensét fogják lefedni. Nem lehet pontosan tudni - legalábbis számomra nem derült ki , miért tartja szükségesnek az úgyneve zett értékpapír szakma a részvényletétbirtokos intézmények bevezetését. Többször, több fórumon elhangzott már, hogy ennek a jogintézménynek Magyarországon nincs létjogosultsága, mert a hazai jogszabályi környezet feleslegessé teszi ezt a jogintézményt. Es etleges bevezetése csak arra lenne jó, hogy egyesek kikerüljék a tulajdonosokra vonatkozó szabályokat. A fentebb említett hitelintézeti törvény vonatkozásában így elősegítve nem kívánt piaci torzulásokat, pénzmosást és a többit. Külön felhívom a tisztelt O rszággyűlés figyelmét arra, hogy ez a jogintézmény erősítheti a feketegazdaságot is. Az értékpapírtörvény kapcsán is vannak olyan jelek, amelyek a törvényjavaslat felpuhítására irányulnak. Ez a tendencia elsősorban a befektetési vállalkozásoknak kedvez, me rt a módosítási igények - bár szakmainak tűnő érvekkel vannak alátámasztva , összességükben lehetőséget adnának a piac manipulálására, a befektetők megkülönböztetésére. Ide sorolható például az a módosító indítvány is, amely feloldaná a törvényjavaslat 10 . § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni korlátot azzal, hogy a befektetési vállalkozások tulajdoni korlátját csak az azonos befektetési szolgáltatási körre redukálnák. Ezért természetesen lehetővé tenné a módosítás azt is, hogy bizonyos személyek több befektetési vállalkozásban közvetlen tulajdonnal rendelkezhessenek. Könnyű belátni, hogy ez a lehetőség adott esetben a piac manipulálását tenné könnyebbé. Szintén a törvény felpuhítását szolgálná a zártkörű kötvénykibocsátás szabályainak megváltoztatása azzal, hogy az értékpapír névértékét egymillió forintra vinné le a módosítás. Ez a javaslat sem támogatandó véleményem szerint, mert az az érv, hogy bizonyos gyakorlati tapasztalatok indokolják, a módosítás gyenge lábakon áll. Egyfelől nincs kifejtve ennek a gyakorlati tapasztalata, mibenléte, másfelől pedig az előterjesztő szigorú szabályokat kíván alkotni. (18.20) Értelmezhetetlen továbbá az a javaslat, amely arra irányul, hogy a befektetési szolgáltató társaságban 10 százalékot meghaladó mértékben követe tt tulajdonnal vagy szavazati joggal rendelkező a tőzsdén kívül is köthessen ügyletet. A törvényjavaslat garanciális szabályként írja elő, hogy az ilyen tulajdonos befektetési szolgáltató cégei csak a tőzsdén köthessenek egymással ügyletet, biztosítva ezze l egyfajta nyilvánosságot, kontrollálhatóságot. A módosító javaslat ezen garanciális szabályt kívánja kizárni, ezért nem támogatandó. A törvényjavaslat 78. §a szintén a piac manipulálását kívánja kizárni, amikor is megtiltja azt, hogy a befektetési szolgá ltató saját kibocsátású részvényére, illetve annak a kibocsátónak a részvényére, amelyikben 10 százalékot meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik, saját számlás ügyletet ne köthessen. A módosítási javaslat csupán a felügyelethez történ ő bejelentéshez kötné az ügylet megkötését, amely véleményem szerint nem megfelelő, itt a tiltás a helyénvaló a piac védelme érdekében. Nagy szakmai vitát váltott ki a törvény 101. §a, amely megtiltja a befektetési szolgáltatóknak, hogy a rendelkezése ala tt álló ügyfélkövetelést megterhelje, kölcsönözze, illetve saját maga vagy más ügyfele érdekében felhasználhassa. Ez a szabály szintén garanciális jellegű. A befektetők érdekeit hivatott védeni. A módosításra irányuló javaslat meglehetősen átlátszó indokka l próbálja lerontani ezt a befektetővédelmi szabályt. Véleményem szerint ezért a javaslat nem támogatandó.
