Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2226 összefüggő javításokat célozza, és így többek között két új paragrafust iktat be a büntető törvénykönyvbe. Ugyanakkor voltak a közelmúltban olyan önálló képviselői indítványok is, amelyek a büntető törvénykönyv m ódosítására irányultak, amelyeket a kormánypárti frakciók nem tudtak honorálni, méghozzá elsősorban szakmai okokból nem tudták ezeket honorálni. Tisztelt Országgyűlés! Itt szeretném egy rendkívül fontos körülményre felhí vni a figyelmet. Miniszter úr is említette, hogy a büntető törvénykönyv az egyik legfontosabb törvénykönyve a magyar jogrendszernek. Azt szoktuk mondani, hogy az alkotmányt, a büntető törvénykönyvet, a polgári törvénykönyvet, a két nagy eljárási jogot, hát bizony nagyon nehéz szakszerűen olyan módon módosítani, hogy az mindenben megfeleljen a jogalkotással szemben támasztott követelményeknek, és valóban olyan társadalmi hatást érjenek el ezek a módosítások, mint amelyek elérése érdekében azok megfogalmazódt ak. A benyújtott törvényjavaslat célja tiszteletre méltó. Célját támogatnunk kell, és el kell azt is mondani, hogy ez , azon túlmenően, hogy csak a szigorítást célozza, megítélésem szerint több ennél. Azért, mert nemcsak a büntetési tételek emelésével fog lalkozik, hanem módosításokkal ugyan, de az 1989es New Yorki egyezménynek - a gyermek jogáról szóló egyezménynek , is helyt adva pönalizálja a gyermekek sérelmére elkövetett különböző szexuális cselekményeket, így a gyermekpornográfiát büntetni rendeli. Továbbá a fiatalkorúakkal szemben szigorítja egyébként is az ellenük elkövetett bűncselekményeket. Mindezek előrebocsátása mellett az alkotmányügyi bizottság előtt lefolytatott vitában felmerült néhány olyan szakmai érv, amelynek a megítélése megítélésünk szerint feltétlenül szükségeltetik. Ez elsősorban abból adódik, hogy egy generális fenyegetettség emelése történik meg a Btk.ban. Mégpedig arról van szó, hogy a generális maximum határát a javaslat 20 évre, halmazati és összbüntetés esetén pedig 30 évre emeli fel - amelyek rendkívül magas büntetési tételek , és ezeknek a vonzata megjelenik nemcsak a módosító indítvány által érintett harminc tényállás tekintetében megítélésem szerint, hanem egyébként is hatással lesz a büntetések további kiszabására. (16. 50) Az vetődött fel az alkotmányügyi bizottságon lefolytatott vitában, hogy nem biztos, hogy a büntetések emelése összhangban van többek között - mondjuk , a büntetésvégrehajtási rendszer jelenlegi állapotával, hogy felmértee azt a törvénytervezetjavas lat előkészítője, hogy milyen társadalmi, illetőleg milyen speciális hatása lesz annak, hogyha történetesen egyharmadával emelkednek a büntetési tételek. Nyilván jelentős mértékben meg fogják növelni a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek számát is, ho lott ez ma Magyarországon mint intenzitási viszonyszám - a miniszter úr szólt róla is , elég magas. Abszolút számot tekintve, pedig legjobb tudomásom szerint a szabadságvesztést töltők és az előzetes letartóztatásban lévők száma 13 ezer fő körül mozog jel enleg országos szinten, ami bizony meglehetősen magas szám. A következő dolog az, hogy vajon csak a büntetési tételek szigorításával lehete elérni a kívánt hatást, avagy pedig magának a büntetőigazságszolgáltatásnak a gyakorlatával kelle valamit ezen a helyzeten változtatni. Most nem akarok külön kitérni arra, hogy vajon elég szigorúe a mai bírói gyakorlat vagy nem elég szigorú. Mindenesetre, megítélésem szerint a frekventált, jelentős cselekmények és a nagy társadalmi felháborodást felváltó cselekménye k tekintetében lehetne szigorúbb is, ez valóban így van. És különösen lehetne szigorúbb az ítélkezési gyakorlat is, ha különösen nagy értékre elkövetett vagy különösen nagy kárt okozó bűncselekmények tekintetében. Azzal is egyetértek az előterjesztővel, ho gy itt megfelelő differenciálásra lenne szükség, és azzal is egyetértek, hogy az az 5 millió forintos értékhatár, amivel a mai büntetőigazságszolgáltatás dolgozik, az nem teszi lehetővé azt a differenciált kiszabási gyakorlatot, amire az előterjesztés elk észítője célzott. Azonban azt is meg kell jegyeznem, hogy a mai büntetőjogi keretek is lehetőséget adnának differenciáltabb büntetéskiszabási gyakorlat kialakulásához, hiszen azt hiszem, hogy a két évtől nyolc évig terjedő minősítésnél valóban az alsó hatá rokat közelítő kiszabatokról beszélgetünk
