Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2224 Csakhogy különös felelősséggel jár a büntető törvénykönyv módosítása, és erre szeretném felhívni a Ház figyelmét, hiszen 1993ban, '94ben, '94 őszén, '95ben és '96ban többször módosítottuk a büntető törvénykönyvet. A bünte tő törvénykönyv az a kódex, az a törvénykönyv, amelynek stabilitása, amelynek belső koherenciája olyan természetű és olyan jellegű, hogy az egyes részek megváltoztatása természetesen kihat az egész rendszer alapszerkezetére. Szigorú logikai rendszertani kö vetelményeknek kell eleget tenniük azoknak a módosítási indítványoknak, amelyek változtatást kívánnak a büntető törvénykönyv szerkezetében. Szükség van ezen túlmenően a joggyakorlat részletes és tüzetes elemzésére is. Ezeknek a módosításoknak az elméleti i gényű és a jogalkotás számára irányadó feldolgozása, annak a közel 40 módosításnak, amely 1994től a vagyon- és gazdaság elleni bűncselekmények körében bekövetkezett, még nem alakult ki, és ebből a következtetések még nem formálódtak meg oly módon, hogy a jogalkotás számára a jogalkalmazás tapasztalatai egyértelmű iránymutatásul szolgálhatnának. A kormány elkezdte a büntető törvénykönyv egész szankciórendszerének áttekintését. A javaslat valóban elsősorban a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények miat t kiszabható büntetések súlyosítását tartalmazza, de tekintettel van az arányosításra, és kiterjed más bűncselekményekhez fűződő következményekre, szankciókra, büntetési tételekre. Ugyanakkor az az álláspontunk, és ezt a bizottsági vitában is a kormány kép viselői kifejtették, hogy egy alaposabb és differenciáltabb elemzésre van szükség ahhoz, hogy a büntető törvénykönyvnek ez a belső arányossága a módosító indítvány alapján ne sérüljön és változatlanul fennmaradjon. Szándékaink szerint 1997 első negyedévére tudjuk ezt a munkát befejezni, és ennek keretében sor kerül a feltételes szabadságra bocsátás, az enyhítő szakasz rendelkezésének felülvizsgálatára, a közérdekű munka, a vádemelés, a foglalkozástól való eltiltás mellékbüntetésének megvizsgálására, a részb en felfüggesztett szabadságvesztés bevezetésének lehetőségére és más témakörökre is. Tehát összegezve álláspontomat: mi szeretnénk ebbe a munkába beilleszteni azt, amit ez a módosító indítvány tárgyszerűen és helyesen tartalmaz. És még egy összefüggésre sz eretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Valóban, ma Magyarországon közhiedelem vagy talán a közmeggyőződés egyik stabil eleme a büntetési tételek, illetőleg a büntetési gyakorlat enyhe voltának megítélése. Ha a tényeket vesszük azonban alapul, ez koránt sem ilyen egyértelmű, hiszen Magyarország előkelő helyen áll a százezerre jutó, százezer főre jutó fogva tartottak számát tekintve. 136 Magyarországon ez a szám. Franciaországban, ahol sokkal magasabb határozott időtartamú szabadságvesztésbüntetést szabna k ki: 89; Európában alig találunk olyan országot, ahol a százezer lakosra jutó fogva tartottak száma magasabb lenne, mint Magyarországon. (16.40) Mindez tehát azt mutatja, hogy Magyarországon a büntetéskiszabási gyakorlat nem annyira enyhe talán, mint ahog y ezt a közvélemény feltételezi, és nyilvánvalóan azt is igényli a javaslat érdemi mérlegelése, hogy e témakörben is szükség van egy olyan hatásvizsgálatra, ami ennek következményeit a büntetésvégrehajtás szempontjából is elemzi. Összegezve tehát, tisztel t Ház, álláspontomat: a javaslat fő célkitűzéseivel egyetértek, a részletekbe menő megoldásokkal nem minden esetben tudunk egyetérteni, és szeretnénk egy átfogó, valóban differenciáltabb elemzés alapján egy átfogó törvénymódosítást benyújtani. Ehhez azonba n nagymértékben kívánunk támaszkodni az önök által elmondottakra is, de így, ebben a formában most a kormány nevében én ezt támogatni nem tudom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
