Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
2211 figyelmeztet az idő leteltére.) a kistelepüléseken. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett a kormány nevében Kovács László külü gyminiszter. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom egyetértünk abban, alapvető követelmény, hogy Magyarország lakossága minél alaposabb ismeretekkel rendelkezzen az euroatlanti közösségről, az Európai Unióról és a N ATOról. Magyarország csatlakozásának, Magyarország integrálódásának várható feltételeiről és várható következményeiről. Enélkül ugyanis nem lehet tisztességes népszavazást tartani a csatlakozás kérdéséről, ennek hiányában a lakosság, az állampolgárok nem tudnak élni majd a csatlakozásból adódó előnyökkel, nem tudják teljesíteni a csatlakozással járó kötelezettségeket, és nem tudnak felkészülni a hátrányok kivédésére sem. Magyarország csatlakozásának eredménye, eredményessége függ a felkészüléstől, és a fel készülés sokkal többet jelent, mint a gazdaság felkészítését, a jogrend harmonizációját vagy az államigazgatás felkészítését. Tartalmaznia kell a közvélemény felkészítését is. A kormány ennek biztosítása érdekében dolgoztatta ki és fogadta el az úgynevezet t kommunikációs stratégiát, amelynek rendezvényei azóta már több mint egy éve folynak. Ennek az egy éve folyó programnak az eredményeiről, az állampolgárok ismereteinek jelenlegi szintjéről, az állampolgárok Magyarország európai uniós csatlakozásához való viszonyáról és az állampolgárok ezzel összefüggő várakozásairól igyekeztünk képet szerezni abból a közvéleménykutatásból, amelyet a Szonda Ipsosnál rendeltünk meg, Phare pénzügyi segítséggel, és amit az ősszel végeztek el és a közelmúltban fejeztek be. Úg y gondolom, a kérdés fontossága mellett az e témában meglévő hétpárti konszenzus is indokolja, hogy először erről a parlamentben szóljunk. A 3000 fős minta a 18 éven felüli lakosság véleményét vizsgálta ezekről a kérdésekről, ismereteiről próbált képet sze rezni, és egy másik, közel 3000 fős - pontosabban három másik, összesen közel 3000 fős , minta három kiemelt csoport véleményét és ismereteit vizsgálta: a fiatalokét, az agrárnépességét és az újságírókét, tehát a médiában dolgozókét. (15.40) A tájékozott ság, a megkérdezettek tájékozottsága , az Európai Unióval összefüggő ismeretek szintje, az Európai Unió története, tagországai, a társulási megállapodások léte, tartalma vagy még mélyebben olyan kérdések, mint a közös pénzről folyó viták vagy az Európa Pa rlament szerepe, az Európa Parlament választásának módja, ebben viszonylag alacsony a megkérdezettek ismeretszintje. Körülbelül a megkérdezettek 30 százalékának ismeretszintje tekinthető jónak, 40 százaléka közepesnek, 30 százalék pedig erősen hiányos isme retekkel rendelkezik. 90 százaléknál is több viszont azoknak az aránya, akik tudják, hogy Magyarország beadta a csatlakozási kérelmet, és Magyarországnak célja az Európai Unióhoz csatlakozni. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint Magyarország számá ra előnyökkel jár a csatlakozás az Európai Unióhoz. Tudatában vannak olyan konkrét, az állampolgárok számára jelentkező előnyöknek is, mint a szabad utazás, a szabad munkavállalás, a tanulás, a letelepedés vagy a diplomák kölcsönös elismerése. Főleg három területen számolnak előnyökkel: a gazdasági felemelkedés garanciájának tekinti a megkérdezettek 68 százaléka Magyarország európai uniós tagságát, de úgy gondolja a megkérdezettek nagy többsége, hogy ez erősíti a nemzeti identitástudatot, a kultúra fejlődés ének a lehetőségét, és ugyancsak a nagy többség úgy gondolja, hogy a külpolitikai érdekérvényesítés lehetőségeit is erősíti.
