Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Megemlékezés Gyurkó Jánosról - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
2176 gazdaságát, de nem tekint előre, és így egy egyre részletezőbb törvényt kapunk a kezünkbe, és közism ert, hogy az adóhatóságnak a szabályérvényesítés igen gyenge pontja. Itt tehát egy mind részletezőbb, és mindig visszafele intézkedő törvény nem tudja meghozni a kívánt eredményt. Általában véve megállapítható az, hogy a megfelelő adóbehajtással foglalkozó szervezetek nem kapják meg a szükséges pénzeket. Idézném például az ÁSZt ebben a vonatkozásban, mit is mond erre nézve az ÁSZ: "A többletbevételek teljesítéséhez nem teremtette meg a kormány az anyagi feltételeket, miközben az adóbeszedési eredmény javít ásában elérendő bevételeket felemelte." Vagyis magyarul mit mond ez a mondat, azt mondja, hogy amennyi pénzt kért volna az adóhatóság ahhoz, hogy tényleges eredményeket tudjon elérni, ezt a kormány számára nem tudja biztosítani, de a rejtett gazdaságból be szedendő jövedelmeket viszont megemelte. Én azt hiszem, hogy itt egy olyan jelenséggel állunk szemben, ami arról szól, hogy a kormány nem mert vagy nem akart biztos kézzel hozzányúlni ahhoz a három alappilléréhez az egész adórendszerünknek, amely az adó cs ökkentése, tehát az adó mértéke, az adóalap szélesítése és az ellenőrzés hatékonysága hármas egysége jelenti. Ha ehhez a hármas egységhez a kormány sokkal határozottabban, sokkal energikusabban, sokkal nagyobb vonalúan hozzá tudott volna nyúlni, akkor a há rom együtt egy határozott eredményt hozott volna, egy határozott javulást hozott volna. Jelentősen megváltoztatva ezzel az adó volumenét is, de a szerkezetét is. Mondok például egyetlenegy példát. Általában véve a fejlettebb országokban a közszolgá lati szervezetek hatékonyságának a vizsgálata egy természetes dolog. Vagyis miről van szó? Arról van szó, hogy a kormány változatlanul azt mondja, hogy van egy új szakfeladat, a rejtett gazdaság minél szélesebb körben való feltárása, és ehhez az intézménye knek kell erőforrásokat kiharcolni, vagyis az intézményt finanszírozza, és nem a szakfeladatot. Úgy gondoljuk, hogy ezek talán technikai részletek, de mégis nagyon fontosak ahhoz, hogy megértessük azt, hogy mi az, amiről mi itt most beszélünk. Nem elsősorb an arról, hogy több és még több és még több pénzt bocsássunk bizonyos hatóságok, illetve bizonyos hivatalok rendelkezésére; hanem azt, hogy ezt a pénzt sokkal hatékonyabban lehessen felhasználni. A második téma, amiről szeretnék az adótörvénnyel kapcsolatb an most a költségvetésnél említést tenni, az a következő. Idézem a pénzügyminisztert, mit mondott: "Az 1997 évi költségvetés nem pusztán egy adott évre érvényes elszámolás halmaza, hanem igyekszik egy hosszabb távú, átgondolt fejlődési pálya kiindulópontja lenni." Nos, ha megnézzük ezt a hároméves prognózist, amelyet megkaptunk itt a képviselői postában, akkor tény és való, hogy ebben táblázatokat találunk, amely igyekszik megbecsülni 1999ig mindazokat az adóbevételeket, amelyekre a költségvetésben az adot t szerkezetben szükség lesz. Csak hát kérdem én, miért nem lehet ezt lefordítani a vállalkozó nyelvére? Miért megint ez a kishitűség? Miért nincs az, hogy a kormány ezeknek a számoknak az alapján, amelyeket leírt, és amelyeket számunkra itt a költségvetési törvény kapcsán megküldött, azt mondja a vállalkozóknak, azt mondja a magyar családoknak, hogy csökkentem az adót, és ez számodra ezt és ezt és ezt fogja jelenteni. Hogy ezt nem teszi meg, ennek két oka lehet. Az egyik oka az, hogy maga sem bízik ezekben a számokban. Nos, ez egy olyan dolog, ami áthidalható lenne akkor, hogyha a kormány legalább kéthárom részét az adótörvényeknek, kéthárom fontosabb irányát kiemelné, és legalább ott rögzítené azt, hogy mire számíthatunk. De lehet egy másik oka is annak, hogy ezt nem teszi meg. Nevezetesen az, hogy még maga is úgy gondolja, hogy ezekkel az adószámokkal az elkövetkezendő években játszania kell. A kis- és középvállalkozókat megkérdezték, hogy mi akadályozza leginkább a fejlődésüket. A legtöbben a magas közte rheket és a kiszámíthatatlan gazdasági szabályozást jelölték meg. Szeretném felhívni itt a kormány figyelmét arra, hogy éppen a költségvetés kapcsán, akkor, amikor azt mondjuk, hogy az adóterheket a költségvetés determinálja. Mód és lehetőség van arra,
