Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Megemlékezés Gyurkó Jánosról - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2170 Van azonban, amivel én magam is egyetértek és fontosnak tartok. Nevezetesen, a pedagógusbérek alakulásának áttekintése, az idei teljesítés garantálása és a jövő évi tervek biztosítása. Ezt magam a bizottsági ülésen is, ugyaneb ben a közelítésben, csak ettől valamivel még határozottabban elmondtam, mert én is azt gondolom, hogy ez olyan fontos társadalmi csoport, olyan súlyú közalkalmazotti réteg, amely a fokozott figyelmet és megbecsülést megérdemli. Köszönöm szépen. (Taps a kor mánypárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kovács Kálmán képviselő, a KDNP túllépte időkeretét. Nem tudok szót adni. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is hadd említsem meg, hogy némileg meglepetéssel tölt el, hogy a minisztériumoknak a képviselői meglehetősen kis létszámban jelentek meg a mai parlamenti vitánkon. (14.20) Azt hiszem, némi különbség van a minisztériumok képviselői, illetőleg az egyes pártokna k a képviselői között, hiszen a minisztériumok képviselőinek kívánják a pártok a jelenlegi vitában itt elmondani az álláspontjukat, azt hiszem, alapvetően. A Külügyminisztériumnak a költségvetési tételeihez kívánok én is hozzászólni. Nemrégiben volt már eg y hasonló fölszólalás, néhány ponton érintem az ott elhangzottakat is. Valóban, a Külügyminisztériumnak a költségvetésében tapasztalható egy érzékelhető növekedés. Hadd jelezzem azonban, hogy ez a növekedés szelektív, és a külpolitikai tevékenység egészére nézve rosszul szelektív. A Külügyminisztérium létszámproblémáival kapcsolatban jelezném, hogy mintegy 1500 fő dolgozik hazai, illetőleg külföldi állományban a Külügyminisztériumban. Az 1997es költségvetés 37 új státust irányoz elő. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió, illetőleg a NATOcsatlakozás az meglehetősen meg fogja növelni a státusokra vonatkozó igényt; szakembereknek a kalkulációi szerint már most mintegy évi 150 új státuszra lenne szükség ahhoz, hogy ne legyenek problémák a csatlakozási folyam at során a megfelelő emberek kiállításával. Ez a 37 új státusz nem tűnik túlságosan kedvezőnek ebből a szempontból - különösen akkor, hogyha a 37 főből 20 magyarországi státus lenne, és 17 lenne csak kinti. Ami a bérproblémákat illeti a külügyben: 60 ezer forint 1997ben a bruttó átlagbér, és komoly nehézségként merül föl idén, hogy a külföldi ellátmányoknak a 10 százaléka 1997től már személyi jövedelemadó- kötelezettség alá fog esni. Ezek a feltételek, körülmények nem feltétlenül tűnnek kedvezőnek arra, h ogy a fiatal, tehetséges diplomatákat a külügyi pályára sikerüljön vonzani. Hadd jegyezzek meg egy nagyon sajátos, külügyet jellemző problémát: a "vízum mint bevétel"ről van szó. Eléggé fontos összetevője az országba irányuló turizmusnak, a vízumnak a nag yságrendje egyébként jelenleg 40 dollár, ami egy eléggé nagy összegnek tekinthető nemzetközi összehasonlításban, tehát nem nagyon növelhető. Idén - tehát az elkövetkezendő évben - meg fog szűnni a japán vízumkötelezettség, amely mintegy 350 millió forint k iesést eredményez majd a büdzsében. Én föl szeretném vetni most - igazán módosító javaslatot a Fidesz ezen a területen nem fogalmaz meg , de a vízumdíjaknak a beépítése a Külügyminisztériumnak a bevételébe, ez egy rosszfajta érdekeltséget teremt a külügy területén. És hogyha figyelembe vesszük azt, hogy 4,1 milliárd forint bevétele származik a vízumdíjakból a külügyi tevékenységnek - ami az összkiadásnak egyharmada , ebből érzékelhető, hogy egy olyan tendencia van még mindig érvényben, mint hogyha a Külüg yminisztérium egyfajta profitorientált vállalkozás lenne, és a bevételek növelésére kellene törekednie; holott az alaptevékenysége a külügyi tevékenységnek az, hogy minél közvetlenebb
