Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GRÁF JÓZSEF (MSZP):
2146 Az egyik járható út - és talán ez a legfontosabb abból, amit még körül kell járnunk és meg kell próbálnunk a költségvetés igazításánál, módosításánál , h ogy az egyéb költségvetési fejezetekben - így a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi, a munkaügyi, valamint az ipari és a kereskedelmi minisztériumi fejezetben - lévő, a vidéket és az agráriumot közvetve érintő területfejlesztési, foglalkoz tatáspolitikai, gazdaságfejlesztési célokra kitűzött anyagi lehetőségeket kell kellően összehangolnunk a célszerű felhasználás érdekében. És hogy itt megint csak nem kis lehetőségről van szó, hadd számosítsam is ezt a kérdést: ez számításaim szerint minteg y 4143 milliárd forintos nagysági rendet jelent, ami az összagrártámogatásoknak a felét is elérheti. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek az összegnek a különböző fejezetekben szétfolyó és a felhasználásban is - sajnos az elmúlt időszakban így jelentkező felhasz nálása helyett - egy összefogott , és ebben meghatározó szerepet kell a Földművelési Minisztériumnak mint a térség, a terület és az agrárium gazdájának betöltenie. Régóta mondjuk, hogy ehhez a nagy szerepvállaláshoz persze a kormányzati szerkezetet is vég ig kellene gondolni, minden évben szóvá tesszük, hogy az alapanyagtermeléstől a feldolgozásig, az exportig bizony nagyon jó lenne az ágazat érdekében, ha az egy irányítás alá tartozna. És a feldolgozóipar és az exportőrök nem csak akkor keresnék meg a min isztériumot, amikor támogatásvisszaigénylésre van szükségük. Úgy gondolom tehát, hogy az agrárköltségvetés sarokpontjaiból néhányat szeretnék még kiemelni. A 42,3 milliárdos piacra jutási támogatás alapvető célja a termékeink versenyképességének a biztosí tása. Ismert a különböző nemzetközi szervezetekkel meglévő hibás adatszolgáltatás miatti polémiánk, ennek ellenére úgy gondolom, hogy erre a nagyságrendre szükség van elsősorban agrártermékeink megfelelő piacra jutásának a teljesítésére. Ugyanis kiváló ter mékeink: a sertés, csirkehús és a bor is feltétlenül rászorul a hírverésre, a piacra vezetésre, a kiállításokon való állandó jelenlétre, hiszen hányszor tapasztaljuk szakmai útjainkon külföldön, hogy a mi termékeinknél silányabb, de jól becsomagolt és jól menedzselt világhódító útjára induló árukkal kell a versenyt állnunk. Fontos továbbá, hogy ezen a területen a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinknek azért egyre inkább megfelelve próbáljuk a támogatásokat adni, így az exportárualapminőség re, valamint a Greenbox állategészségügyi díjak, hulladékmegsemmisítési programokra. Az agrártermelési támogatás fenntartása - én úgy gondolom - még jó ideig, és az előbb elmondott adatok alapján is, biztos, hogy szükséges lesz. Az erre szánt 18 milliárd forint sajnos nem tudja minden részletében kezelni ezt a kérdést. Az alapvető probléma, hogy a '95ös örömteli nyereségjavulás - háromszorosára nőtt az ágazat eredménye, igaz, hogy hallatlanul mély szintről, és ez az össztermelési értékhez viszonyítva csa k egy 4 százalékos eredménytartalmat jelentett, amiért iparban vagy kereskedelemben a kezüket sem mozgatják meg a vállalkozók. De idén újból nyílt - és sajnos nem csukódott - az agrárolló. Különösen nehéz a helyzet a mezőgazdaság nehéziparában, az állatten yésztésben, ahol lényegében a fő ágazatoknál: a sertésnél, baromfinál, szarvasmarhánál hasonló értékesítési árszínvonalat lehetett elérni, mintegy 23 százalékos input költségnövekedéssel. Valamit csökkent az ez évi feszültség természetesen a növénytermeszt ési felvásárlási árak költségeket meghaladó növekedésével. Ezért ezen a területen igen fontos a továbbiakban a kamattámogatások és az állami garanciavállalás, valamint a gázolaj- és nyersanyagtámogatások további fenntartása. Nagyon fontosak a technika meg újítására szánt összegek, és én úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket az FM a részletes költségvetési fejezet kidolgozásakor - mint az elmúlt időszakban - ezután is figyelembe fogja venni. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül összefoglalva, úgy gondolom, hogy az agrárterületen dolgozók elvárásaitól és reményeitől az agrárfejezet anyagi lehetőségei a költségvetésben elmaradnak, és ami különösen bánt bennünket, az az, hogy az általam ismertetett adatok ellenére valahogy úgy vetődött fel mind ez ideig, mintha valamilyen megalapozatlan követelésekkel állnánk elő. Mi figyelembe vesszük és tudjuk a költségvetés korlátait, egyszer három
