Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
2147 költségvetés után azt szeretnénk, ha valamivel nyitottabbak lennének a költségvetés készítői a mi - úgy érezzük - m egalapozott, jogos igényeinkre is. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) (12.20) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mészáros Gyula képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt (Közbeszólás: Rott Nándor kért először szót.), akit Szabó La jos Mátyás követne. Ha nem, akkor Jakab Róbertné az MSZPtől. Egy kis türelmet, képviselő úr. Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, kétperces hozzászólásra, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Én nagy örömmel hallgattam Gráf József igen tisztelt képviselőtársam hozzászólását, és azt hiszem, hogy a mezőgazdaság problémáiról egy egészében véve nagyon objektív, talán sok részletre kiterjedő hozzászólást hallgattunk meg. Ami term észetesen nem jelenti azt, hogy minden részletével én egyetértek. Ki kell azonban az ő gondolat menetében talán emelnem egy olyan tényezőt, ami inkább meghúzódott az ő gondolatmenetében, nevezetesen az, hogy a mezőgazdaság, magyar vidék támogatása csak rés zben speciális agrárkérdés. Már többször kifejtettem ebben a Házban, hogy ez a magyar településszerkezet fönntartásának is az egyik kérdése és a környezet védelmének is az egyik nagyon fontos szempontja. Ahhoz, hogy egy ország kultúrtáj maradjon, hogy ne v áljanak egyes vidékei elvadult, elhagyott sivataggá, ahhoz fönn kell tartani a vidék településstruktúráját és egy olyan természeti környezetet kell biztosítani, amelyik önmagában is érték. Erről az oldalról is meg kellene közelíteni a mezőgazdasági problém át. Tehát egyszer a környezetvédelemnek, másfelől a településszerkezet védelmének is erre a területre kéne koncentrálnia, mert ismétlem, ez nemzeti kincs, sőt (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) európai kincs, és meg kell mon danom, hogy az Európai Unió vidékfejlesztési chartája is ezt támogatja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mészáros Gyula képviselő úrnak, KDNP, akit Jakab Róbertné képviselő asszony követ az MSZPből. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének általános vitájában kizárólag a 13. fejezettel, a Honvédelmi Minisztérium költségvetésével kívánok foglalkozni. Nehé z és keserves esztendőket él most át a Magyar Honvédség. Az úgynevezett átalakulás már közel tíz esztendeje tart, ami állandó leépülést jelent, de tulajdonképpen az átalakulás konkrét feladatait és menetrendjét a 88/1995ös országgyűlési határozat szabta m eg. Ezzel szemben a költségvetés indoklásában ez olvasható: "A kiadások megtervezésének legfőbb meghatározó követelménye a haderőátalakítás folyamatának az eredetileg elképzelt ütemhez képesti felgyorsítása." Másfél évvel ezelőtt, amikor az említett orszá ggyűlési határozatot elfogadta a tisztelt Ház, meg voltunk győződve, hogy egy elfogadható 3 éves programot dolgoztunk ki, amelyet ha végrehajtunk, egy kisebb létszámú, de korszerűen felszerelt, ütőképes hadseregünk lesz. A haderőátalakításból korszerűsíté s eddig semmi történt, ha csak az Ukrajnától vásárolt harckocsikat és a hajdani szovjet adósságtörlesztésben kapott páncélozott járműveket nem számítjuk. Annál nagyobb mértékben történik a létszámleépítés minden területen. Az előbb említett országgyűlési h atározat szerint a honvédség békelétszáma '98 végére nem lehet több, mint 60 ezer fő. A honvédség létszámából a tisztek 15, tiszthelyettesek 18, a közalkalmazottak pedig 13 százalékot
