Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
2133 Tehát ezt nem lehet a béremelkedés tekintetében elfogadni. Ennek következtében Kovács apuka úgy döntött - vagy úgy gondolja , hogy az ő 30 százalékos béremelése egy ígéret, és mind a ketten, anyuka és apuka is valójában ígéretekkel rendelkezik a bevételi oldalon. Kovács család azonban felelősségteljesen gondolkodik, ezért megnézték, hogy mi történik az önkormányzatoknál. Hiszen három gyerekük közül az egyik óvodába, a másik általános iskolába, a harmadik pedig az egyetem "nulladik" évfolyamára jár, tehát jövőre fogja elkezdeni az egyetemet. Kétségtelen tény - és ezt el kell ismerni , hogy a normatív támogatások az oktatásban növekedtek, valóban jelentős mértékben. Azt azonban ma sem tudjuk, hogy ezek a normatív támogatások mi mindent tartalmaznak. Tartalmazzáke a 17 százalékos béremelkedést, tartalmazzáke a 2530 százalékra már elő re tervezett energiaárnövekedést, tartalmazzáke azokat a fejlesztéseket, amit az iskolában, óvodában el kellene végezni? Úgy tűnik, hogy nem. Úgy tűnik, hogy erre a - bár kétségtelenül jelentős - normatívaemelkedések nem adnak elég fedezetet; és ha még a zt is áttekintjük, hogy az önkormányzatok jövedelme összességében hogyan változik, akkor Kovács apuka igen elcsodálkozik. Igen elcsodálkozik, hogy hogyan nyújthatott be a kormány egy 6 százalékos önkormányzati növekedéscsomagot, amikor mindannyian tudjuk, hogy az idei évben 24,5 százalékos, és ha jövőre 20 százalékos infláció lesz, akkor boldogok lehetünk. Tehát valahol úgy érzi Kovács apuka, hogy nincs biztosítva az a lehetősége, hogy a gyermeke számára, aki óvodába és általános iskolába jár, nem lesz újab b teher, a gyermeknevelés számára nem lesz újabb teher, és bizony ha létminimum alatt él valaki, akkor azt gondolom, hogy azok a 30 százalékos tankönyváremelkedések, azok a költségek, amelyek, mondjuk, az étkezési hozzájárulásban megjelennek, többletkölts égek, azokat nem könnyű kifizetni a családnak. (11.10) Nem egészen érti Kovács apuka és én magam sem, hogy a személyi jövedelem ott hagyott része valójában hogyan is fogja tudni kompenzálni azt az inflációs mértéket, annál is inkább, hiszen aki átnézte a s tatisztikát, az pontosan tudja, hogy miközben Budapesten a népesség 18,4 százaléka lakik, aközben az átengedett személyi jövedelemadó 34,8 százaléka itt realizálódik, és a kisvárosokban és a községekben, ahol a lakosság nagyobbik fele lakik, jóval kevesebb az átengedett személyi jövedelemadó. És miközben a település fenntartásának, üzemeltetésének a normatívája a tavalyihoz képest 27 százalékkal csökken, aközben igen furcsán - vagy igen nehezen - tudja a Kovács család végiggondolni, hogy hogyan is lesz, hog yan is tudja az önkormányzat az ő települését - ami egy kisváros és nem Budapest - jól működtetni. Az átengedett személyi jövedelemadónak 12 százaléka feladattal terhelt, ahogy megtudtuk az elmúlt időszakban, tehát feladathoz rendelt, ennek következtében a 34 százalékos átengedés valójában - vagy növekedés - már csak 24 százalékra csökkent. Én nagyon örülök annak, hogy elkülönített összegekkel rendelkezik a Művelődési Minisztérium, hiszen a közoktatásban vannak olyan fejlesztési összegek, amelyeket a közokt atási törvény módosítása kapcsán hoztak elő. De milyen költségvetés az, és hogyan is gondolkozzon Kovács apuka és a Kovács család, hogyha ezekre az elkülönített pénzösszegekre csak március 31én fogja benyújtani a Művelődési Minisztérium azt a tervezetet, hogy hogyan kívánja kiosztani. Miért nem lehet tudni Kovács családnak, és miért nem lehet tudni a parlamenti képviselőknek, hogy mit kívánnak és milyen feltételek mellett fejleszteni, miért titok ez, és miért tudjuk meg ezt csak fél évvel később. Kovács ap uka azonban továbbra is felelősségteljesen gondolkozik, ennek következtében azt is számba veszi, hogy mi történik azokkal az önkormányzatokkal, akik az önhibájukon kívül - vagy önhibájukkal ellentétben - nehéz helyzetbe kerülnek. Erre, az elmúlt időszakban hallottuk, hogy többlettámogatást fognak adni. Ez kétségtelen tény. De tisztelt képviselőtársaim, nem lenne az jobb megoldás, hogyha megpróbálnánk az önkormányzatokat megtartani? Megpróbálnánk olyan támogatási rendszert kialakítani, hogy ne
