Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2113 hozz ászólásában korábban az állami alkalmazottak fizetését is a nemzeti vagyonba sorolta. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ez egy súlyos tévedés, az a nemzeti jövedelem része, nem pedig a nemzeti vagyon része. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a ba l oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most visszatérünk az előre írásban jelentkezett képviselők felszólalására. Soron következik Lamperth Mónika, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Fekete György képviselő úr, a K ereszténydemokrata Néppárt képviseletében. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam ezt az izgalmas közgazdasági vit át a kétperces pergő hozzászólásokban. Én a költségvetésnek egy másik összefüggéséről, illetve egy részéről szeretnék beszélni, az önkormányzatok költségvetéséről, és ezen belül is egy olyan tendenciáról, egy olyan jelenségről, amely már évek óta tart. Ez a különböző önkormányzatok között meglévő különbségek növekedése, és hogy mit tesz azért a '97. évi költségvetés, hogy a kiegyenlítő funkciók fölerősödjenek, hogy ezek a különbségek mérséklődjenek, és hogy azok az önkormányzatok, amelyek kicsik, ahol kicsi a jövedelemtermelő képesség, ne kerüljenek olyan helyzetbe, amelyben kilátástalannak érzik magukat, amelyben nem tudják a közszolgáltatások ellátását biztosítani. A kormányprogramban az önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban azt mondtuk és azt erősí tettük, hogy az önkormányzatok bevételeiben nagyobb arányban kell megjelenni a helyi bevételeknek, nagyobb arányt kell képviselniük a helyi bevételeknek. Ez egy önmagában, azt gondolom, helyes törekvés, hiszen az önkormányzatok legyenek érdekeltek abban, é s ez egy jó dolog, hogy beszedjék a helyi adót, hogy megállapítsák, kivessék, beszedjék. Ez egy olyan kapcsolatot teremt a polgárok és a helyi önkormányzatok között, amelyben egy fokozottabb polgári ellenőrzés, számonkérés lehetőségét teremti meg, hogy mir e fordítja az önkormányzat az állampolgárok adóforintjait. Ugyanakkor ezt úgy kell megtenni a költségvetésnek, és úgy kell megtenni a kormánynak, hogy folyamatosan a kiegyenlítő funkció megjelenjék, hogy azok a települések is, ahol a helyi források, a hely i bevételek minimálisak vagy egyáltalán nincsenek, megkapják azt a lehetőséget, hogy a közszolgáltatásaikat ellássák, hogy ott működhessék iskola, hogy ott is biztosított legyen az alapfokú egészségügyi ellátás, hogy ott is jusson néhány forint a kultúrára , a sportra és egyéb hasznos önkormányzati feladatokra. Vegyük számba először is, hogy miből adódnak ezek a különbségek. Elsőként a személyi jövedelemadóról szeretnék beszélni, a személyi jövedelemadó önkormányzatokat illető részéről. Szeretném emlékeztetn i képviselőtársaimat, hogy amikor a személyi jövedelemadó bevezetésre került, és olyan döntés született, hogy a személyi jövedelemadó legyen az önkormányzatok forrása, ez az első években, bizonyára emlékeznek rá, 100 százalékban az önkormányzatokat illette . Azonban két évig működött ez a rendszer. Két év alatt kiderült, hogy ez oly mértékű különbségeket keletkeztet az önkormányzatok között, amelyeket az állami forrásokkal, a normatívával és más technikákkal egyszerűen nem lehet kiegyenlíteni, és valamilyen megoldást keresett erre az akkori kormányzat. Kézenfekvő megoldás volt, hogy csökkenjen a személyi jövedelemadó helyben maradó mértéke, és ez rögtön egy elég radikális lépés volt, 50 százalékra csökkentették. Ez is két évig szerepelt, ez az arány, a személ yi jövedelemadó visszatérítése, ezt követően 30 százalék és utána 35 százalék, illetve jött a tavalyi év, amikor egy újfajta konstrukciót vezettünk be, hiszen a személyi jövedelemadó összességében növekedett, de a helyben maradó része, ami azon a település en megtermelt személyi jövedelemadó, csökkent. Ez a tendencia folytatódik a '97. évi költségvetésben is az elmúlt évi döntés alapján, és én azt gondolom, hogy ez helyes és támogatandó.
