Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
2112 Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Miakich képviselőtársunk az alapfokú politikaigazdasági szemináriumok egykori anyagából állíthatott olyat, hogy itt Thatcher - 'técser' vagy 'szecsör', kétféleképpen is ejti ma a világ - (Mora j a teremben.) munkásságában tulajdonképpen megvalósult egy liberális gazdaságpolitika. Én elég sokat foglalkoztam életemben gazdaságpolitikával, sok éven keresztül. Én úgy tudom, hogy Smithnek a gazdaságpolitikáját lehet klasszikus liberális gazdaságpoli tikának tekinteni, és semmiképpen nem lehet az angol konzervatív pártnak a politikáját liberális gazdaságpolitikának nevezni. (9.20) Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy egyes elemeiben visszacsengtek, bár éppen azt hiszem, hogy a smithi gazdaságpolitika ellen tétes volt mindazzal, amit az angol miniszterelnök asszony kifejezett. Én magam részéről úgy érzem, hogy itt valami nagy zavar van, és jó lenne, hogyha ezek tisztázódnának, mert tényleg ilyen alapfokú hiányosságban, amit a képviselő úrnak a felszólalása mu tatott, nem lehet továbbjutni gazdaságpolitikai és elméleti gazdasági kérdésekben. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS ( SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnézést kérek különösen Lamperth Mónikától, aki ottan arra vár, hogy fölszólalhasson, de azt hiszem, hogy amit Gerócs képviselőtársunk elmondott, abban valami félreértés van. Mert világosan kell látni, hogy a magyar nemzeti vagyon az az, ami Magyarország területén a gazdaságban, a társadalomban mint vagyontárgy jelen van. És a magyar nemzeti vagyonnak ugyanúgy része a külföldi tulajdonú vállalat, mint ahogy az amerikai tulajdonban levő Opel gyár a német nemzeti vagyon része, ahogy a japán tulajdonban levő számos angol autógyár az angol nemzeti vagyon része. Ezenkívül a Magyarországon levő külföldi tulajdonú gyár Magyarországon munkahely, Magyarországon fizetik belőle a bért, általában sokkal magasabb bért, mint amit a magyar tulajdo nos fizetett, Magyarországon fizeti az adót, és a nyereségének a nagy részét is Magyarországon fekteti be, olykor még többet is, mint a nyeresége, ha a magyar gazdaságpolitika ehhez megfelelő feltételeket tud teremteni, és ezekben az években teremt is, és a külföldi tulajdonosok a nyereségüknek rendszerint az egészét Magyarországon újra befektetik. Akkor nem fogják Magyarországon befektetni, ha Magyarországon jelentős politikai erők külfölditőkeellenes hangulatot fognak kelteni. De nagyon reméljük, hogy ez eknek a politikai erőknek nem lesz beleszólásuk a magyar gazdaságpolitikába. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Burány Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. BURÁN Y SÁNDOR (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ezen a mai délelőttön fel kell adnunk azt a törekvésünket, hogy a Kisgazdapártnak megpróbáljuk elmagyarázni, hogy mi a különbség a nemzeti vagyon és az á llami vagyon között. Ezért erre a kérdésre én nem szeretnék kitérni. Mindössze egy megjegyzésére szeretnék reagálni Győriványi Sándor képviselőtársamnak, aki az imént sorolta fel, hogy milyen közgazdasági iskolákat volt alkalma tanulmányozni, hiszen a
