Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
2106 A másik: a lengyel adósságszolgálatról nem beszélt. Itt beszélt Lengyelországról, Szlovákiáról, mindenről; arról nem beszélt, hogy 15 milliárdot elengedtek Lengyelországnak, a többit átütem ezték; miért nem beszélt erről? Nem kell csúsztatni itt! És a másik, hogy Thatcher asszonyt nem kell liberálisnak gondolni. Ő marad a saját pártjában - biztos vagyok benne. Ennyit az előbbi felszólalásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1997. évi költségveté si törvényjavaslat összhatásaiban alkalmas arra, hogy az Országgyűlés tagjait megtévessze. A törvényjavaslat sok pontjában, illetve az általa kiváltott hatásaiban a kerettörvénynek minősülő számviteli tevékenységről szóló 1991. évi XVIII. törvény tartalmis ágát sérti. A számviteli törvény megsértésén túl elemeiben a törvényjavaslat felveti, hogy az ország gazdálkodásáért felelősséget vállaló képviselők, amennyiben az előterjesztett formában megszavazzák a törvényjavaslatot, úgy olyan felelősséget vállalnak f el, amivel választóikat és az országot végérvényesen romlásba dönthetik. Felhívom a figyelmet arra, hogy az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvény 28. §a szerinti törvényalkotás - amely az Országgyűlés kizárólagos kompetenciája - az "alkotás" szó megjelölésével teremtő építést feltételez, és nem pedig a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság elmélyítését szolgálja. Ebbe az alapos igényű törvényalkotói munkába nem fér bele a pongyola stílus, nem kellően átgondolt tervezések rendszere, az előirány zatszámítások áttekinthetetlen előterjesztése, a rövid határidő. Ez a törvényjavaslat nem az Országgyűlés reális tájékoztatását szolgálja, hanem az ellenzéki parlamenti pártok félrevezetését. Az a kormányzat, amely szakmai színvonalában ilyen gyenge költs égvetési javaslatot tesz az Országgyűlés elé, a lelke mélyén nem az ország gazdasági helyzetének jobbításában érdekelt. A költségvetési javaslat elkészítése nem a döntéshozó Országgyűlés számára készült elsődlegesen, hanem a Nemzetközi Valutaalap számára. Erre utal egyértelműen a GFS számbavételi rendszer elemeinek alkalmazása, másrészt pedig az a körülmény, hogy a bevételi és a kiadási előirányzatok nem tartalmazzák a hitelfelvételeket, a bel- és külföldi államadósság esedékes törlesztését, továbbá az álla mkötvények visszavásárlási összegét. Ezek az úgynevezett "vonal alatt" jelennek meg. A korábbi évekhez is jelentős mértékű, 302 milliárd forintos vonal feletti költségvetési hiány, így összegszerűségében több százmilliárd forinttal is megemelkedhet, amit a z előterjesztő alaposan nem fejt ki. Felmerül a kérdés: mennyi lesz Magyarország 1997. évi teljes költségvetési és államháztartási hiánya? Messzemenőleg sérti a beterjesztett törvényjavaslat az államháztartás 119. §ában foglalt számviteli követelményeket. A törvényjavaslat az államháztartás gazdálkodásának értékelését, ellenőrzését nem teszi lehetővé. Ugyanis a 119. §ban előírt, e célt szolgáló egységes számviteli rend elkészítése nem történt meg. Évente változik a mérleg tartalmának kidolgozása, a költsé gvetés szerkezete és adatállománya. Ez a keszekusza kormányzati előterjesztés a későbbi számonkérhetőséget is teljes mértékben meghiúsítja. A számviteli törvény előírásaiban - mérve a szabálytalanságokat - sérül a világosság számviteli alapelve, mely előí rja, hogy a beszámolót érthető, áttekinthető, rendezett formában kell elkészíteni. A 15. § (4) bekezdése: sérül a következetesség számviteli alapelve, és az (5) bekezdés, mely követelményként előírja, hogy a beszámoló tartalma és formája tekintetében az ál landóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A törvényjavaslat nem tartalmazza a költségvetési hiány finanszírozásának módját. A kiemelt jelentőségű beruházások elkészítésére és megvalósítására szolgáló összegek esetében - az államháztartás 23 . § (1) bekezdés - nem történik alapos tájékoztatás a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól.
