Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között az EBESZ 1994. évi bécsi dokumentumát kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a katonai kapcsolatok fejlesztéséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PÓDA JENŐ (MDF):
1965 Hiszen ki tud a magyarosztrák vagy a magyarszlovén bizalom- és biztonságerősítő és katonai kapcsolatok fejlesztéséről szóló dokumentumról? Nem tud senki, mert nincs rá szükség. Tehát ezzel a dokumentummal először is súlyos ellentmondásba kerülnek önö k a korábbi véleményükkel, és ki nem mondva, de ráutaló magatartásukkal igazat adtak nekünk, az ellenzéki képviselőknek, akik fölhívtuk erre a figyelmet. Ezt örömmel vesszük, és örülünk, hogy végre ezekről a problémákról beszélhetünk. Ebben a dokumentumban több más ellentmondás is megfogalmazódik. Államtitkár úr, ön az előbb az előterjesztésében azt mondta - és megpróbálom szó szerint innen fölolvasni a papírról a jegyzetemet , hogy "Ez a dokumentum meghatározza a gyakorlatok előzetes bejelentési kötelezet tségét." Ugye, jól jegyeztem meg? És itt különösen az előzetes bejelentési kötelezettségről van szó. Én szeretném, ha ön föllapozná ennek a dokumentumnak a harmadik oldalát, és annak is az utolsó sorát, és velünk együtt, parlamenti képviselőkkel, figyelmes en elolvasná azt a mondatot, amely így szól: "Ha a tevékenység - itt nyilván katonai tevékenységről van szó , ha a tevékenység a tevékenységbe bevont csapatok előzetes értesítése nélkül történik, úgy a bejelentést a felek a tevékenység megkezdésekor megte szik." (19.10) Mit jelent ez a mondat? Ez azt jelenti, hogy egy olyan kibúvót sikerült belefogalmazni ebbe a megállapodásba, amely tulajdonképpen semmissé vagy legalábbis a felek akaratától függővé teszi mindazt, amiről egyébké nt ez a dokumentum szól. Nevezetesen, aki nem akarja ezt a bejelentést megtenni, annak jogi lehetősége van ezen megállapodás keretei között arra, hogy ezt ne tegye meg. Az alapvető kérdés akkor az, hogy mit ér ez a megállapodás? Hiszen igazi követelményeke t és kötelezettségeket nem támaszt egyik fél felé sem; mondhatni, hogy félő, ennek a sorsa is az lesz, mint általában az ilyen dokumentumoknak: írott papírok maradnak, amelyekkel igazán komoly dolgokat kezdeni nem lehet. Mi lenne az igazi bizalomerősítés e zekben a kérdésekben? Hiszen ez a dokumentum valószínűleg nem éri el azt a célt, amit önök szántak neki. Az elmúlt napok és hetek vitája a sajtóban és bizottsági folyosón is megmutatták azt, hogy az igazi bizalomerősítő intézkedések nem azok a megfogalmazá sok, hogy 30 vagy 80 kilométeres mélységben tart valaki zászlóaljszintű gyakorlatot vagy nem, bejelentie vagy sem, hanem például - akár előfeltételként is - a magyar kormányzat megfogalmazhatta volna azt az igényét, jogos igényét, a román fél felé, hogy s züntesse meg azokat a tömegpusztító rakétáit, amelyeket mi már régen leszereltünk a rendszerből. Ezek a bizonyos földföld típusú rakéták - Scadrakétáknak szokták nevezni, ezek a földföld típusú rakéták a Varsói Szerződés örökségeként maradtak ránk. Kato nai értelemben nem sokat érnek, mert a találati pontosságuk több száz méter, tömegpusztító fegyverek hordozására viszont alkalmasak, legyen szó biológiai, vegyi vagy nukleáris fegyverről. Ezeket azért valószínűsíthetően Románia sem szándékozik tartani, his zen nemzetközi egyezmények ezeket tiltják, de kiválóan alkalmasak ezek a rakéták terrorcselekmények végrehajtására, nevezetesen nagyvárosok elleni terrorcselekmények végrehajtására. Emlékezzünk vissza az Öbölháború környékére és az Izrael államot ért feny egetettségre és csapásokra. Én azt hiszem, hogyha mi évekkel ezelőtt igazi, bizalomerősítő lépésként ezeket a rakétákat leszereltük, akkor joggal várhatjuk el azt, hogy ilyen általános és sok kibúvót tartalmazó megfogalmazások helyett, ha a román félben ős zinte a szándék, a bizalom további és kölcsönös erősítésére, akkor mindenekelőtt ezeket a tömegpusztító fegyvereket vonhatná ki a rendszerből. Általában egyébként, tisztelt államtitkár úr, érdemes három részre bontani annak a vizsgálatát, hogy egy ilyen na gy szervezet, mármint egy hadsereg és egy szemben álló másik hadsereg viselkedésével és garanciáival kapcsolatban hogyan érdemes a kérdést megközelíteni. Szerintem ez a háromféle tárgyalási mód jogi garanciákat kell hogy tartalmazzon, szervezeti garanciáka t kell hogy tartalmazzon és esetleg személyi garanciákat kell hogy tartalmazzon. Ez egyben felsorolásként azt a prioritást is jelenti, amely véleményem szerint követendő egy tárgyalás, illetve egy ilyen szerződés
