Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között az EBESZ 1994. évi bécsi dokumentumát kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a katonai kapcsolatok fejlesztéséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PÓDA JENŐ (MDF):
1966 értékelésekor. Jogi garanciákkal kapcsolatb an - mint az előző mondat bevezető részében már utaltam rá - ez a dokumentum nem sokat ér, hiszen a harmadik oldal alján ott van maga az a kibúvó, ami eleve lehetetlenné teszi azt, hogy ebből komoly dolgokat érvényesíteni vagy számon kérni lehessen - nem i s természetesen nemzetközi jogi értelemben, de még politikai értelemben sem. Szervezeti garanciák oldaláról érdemes megvizsgálni azt, hogy a romániai honvédelmi minisztérium, illetve a román hadsereg az utóbbi 1012 évben milyen lépéseket húzott meg. És ez abból a szempontból nagyon érdekes kérdés, hogy ez a mozgás, ez a diszlokációs változás a román hadseregben akkor is folyt, amikor még a Ceauescurendszer volt hatalmon, és most is folyik ebben a féldemokratikus rendszerben, ami ott a posztkommunista hata lomátvétel után kirajzolódott. (Közbeszólás: Balkán.) Független tehát a politikai berendezkedéstől, a rendszertől az a folyamat, amelynek kapcsán jól kimutathatóan az erdélyi hadsereg olyan prioritást élvez a fejlesztések során és olyan erőt képvisel és je lenít meg, amely mintegy felbillenti Románia haderejének elhelyezkedését és ezzel együtt a csapásmérési képességét is nyugatészaknyugat irányába. A térképről könnyen megállapítható, hogy ebben az irányban Magyarország található. Tisztelt Államtitkár Úr! N em az a kérdés - és félre ne értse bárki is, képviselőtársaim , hogy közvetlen fenyegetettségnek lennénk kitéve, és azt jövendölném ebből a padsorból, hogy Magyarországot ilyen fenyegetés érheti a közeljövőben. De nem lehet kizárni ennek a lehetőségét, az ért nem lehet kizárni, mert a készség és a képesség legalábbis erre megvan, és innentől kezdve tulajdonképpen politikai akaraton múlik az, hogy erre sor kerül, vagy nem kerül sor. Csak apró megjegyzésként hadd jegyzem meg, hogy ezek a bizonyos sávok: a 30 és 80 kilométeres sávok meghatározása is meglehetősen előnytelen Magyarország számára - ha már részleteiben próbáljuk ezt a bizalomerősítő intézkedéssort taglalni. Ha megnézzük azt, hogy a román hadsereg 30 és 80 kilométeres sávjában a túloldalon a határon hogyan helyezkednek el a helyőrségek, illetve az alkalmazási körleteik, akkor láthatjuk, hogy éppen azok a kritikus pontok vagy sávok ezek, amelyen túl vannak a jelentős térségek. Tehát még a sávoknak a megválasztása is olyan, hogy nem megfelelően látunk be ezek mögé mélységben - ha alkalmazzuk ezeket a szerződéseket. Ugyanakkor viszont magyar oldalon a debreceni és a hódmezővásárhelyi: összesen 2 ilyen komolyabb helyőrség ezeken a sávokon belül található. Tehát mondhatom azt határozottan, tisztelt államti tkár úr, hogy magyar szempontból kimondottan előnytelen ezeknek a sávoknak a megrajzolása és kiválasztása. És ami a prioritási sorban az utolsó: a személyi garanciák kérdése. Gyakran hangzott el erre utalás, sőt Keleti György honvédelmi miniszter és Gheorg he Tinca védelmi miniszter kapcsolatáról mármár legendákat szőttek az elmúlt hónapokban a híradások. Sőt, ez odáig ment, hogy Tinca védelmi miniszter beavatkozott a magyar belpolitikai életbe is a nyár elején, amikor Keleti György honvédelmi miniszter sor ozatos alkotmánysértései kapcsán védelmébe vette a magyar honvédelmi minisztert nemzetközi sajtótájékoztatóján, és nem tulajdonított különösebb jelentőséget ezeknek az alkotmánysértéseknek. Ha egy szempontból vizsgáljuk, akkor lehet, hogy Romániában ezek n em jelentenek különösebb problémát, de ezt nem érdemes hosszasan taglalni, hiszen mi számunkra ez nem elsődleges kérdés. Ez azt hiszem, a román parlament és a román képviselőház hatásköre. Viszont abból a szempontból nagyon is érdekes, hogy Keleti György v édelmi miniszter túl nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kapcsolatnak, mármint annak, hogy ez előbb bizonyított módon ennek a bizalomerősítési folyamatnak is kulcsfigurájává barátját, Tinca védelmi minisztert teszi és állítja a középpontba, miközben sem s zervezeti, sem jogi keretek ezt nem támasztják alá. Én azt hiszem, hogy ez nagyon veszélyes, és rövidlátó politika - mondhatni - ez a Mosolyoffenzíva, ami ennek kapcsán kirajzolódik, ártalmas lehet a Magyar Köztársaság számára. Ártalmas lehet azért, mert eltereli a figyelmet: a képviselők figyelmét, a sajtónyilvánosság és a politizáló közvélemény figyelmét azokról a fontos kérdésekről, amelyek a mélyben meghúzódnak, és amelyekre próbálok utalni, és amelyre próbálom felhívni a figyelmet. Természetesen sokka l mélyebben nem lehetséges. Egyrészt a téma jellege indokolja ezt, másrészt pedig hát a jelen
