Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1954 A törvényhez csaknem száz módosító, kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Közülük természetesen csak néhányra van módon reagálni. Azokat emele m ki, amelyekről úgy érzem, hogy alapvető, esetleg a foglalkoztatási törvényen túlnyúló jelentőségük van. Az első dilemma, amivel szembe kellett néznünk a törvény előkészítése és a vita során, hogy teljesítettee a kormány azt az ígéreté t, hogy valóban átfogó törvénymódosítást nyújt be. Azt hiszem, azon sokáig el lehet vitatkozni, hogy egy törvénymódosítás mennyiben átfogó. Ez a módosítás - mi úgy gondoljuk , vitathatatlanul nemcsak nagy terjedelmű, hanem jelentős is. Nem kisebb feladato t végez el egyebek között, mint a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításának a megalkotását. Arra vállalkoztunk, hogy a jogbiztonság és a munkaerőpiaci politika stabilitását szem előtt tartva, a foglalkoztatási törvény megfeleljen a jelen köv etelményeknek, vonja le a változásokból adódó következményeket és teljesítse az Országgyűlés határozatát a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításának létrehozásáról. Olyan feltételrendszert kívántunk kialakítani, amely megengedi, hogy a foglal koztatási támogatások rendszere a törvény módosítása nélkül is képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez. Így újabb változtatásra csak akkor kerülne sor, ha alapvetően módosulnak a munkaerőpiaci viszonyok vagy a kapcsolódó ellátórendszerek. Tisz telt Ház! A módosítás a törvény valamennyi alaprendszerét érinti, így az aktív támogatásokat, a passzív ellátást, a döntési mechanizmust, a szervezetet. Önök mindegyikhez fűztek észrevételeket, kapcsolódó javaslatokat. A Munkaerőpiaci Alap tripartit irány ításának a szükségességével mindenki egyetértett, a többség - s közöttük ellenzéki képviselő is volt - a javasolt formájával is. Ugyanakkor természetesen a legtöbb és a legélesebb vita is e kérdés körül bontakozott ki. Szeretném megismételni, hogy a törvén yjavaslatnak ezt a részét több hónapi előkészítő munkával, a szociális partnerekkel egyetértésben alakítottuk ki. Augusztus végén a törvényjavaslatnak ez a része, tehát a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati irányítására vonatkozó része megkapta az Érdekegyez tető Tanács teljes támogatását. A közös vélemény kialakítását megkönnyítette, hogy előtte mindhárom fél tapasztalatokat szerzett az Országos Munkaerőpiaci Tanácsban arról, hogy hogyan, milyen elvek alapján lehet jól együtt dolgozni. A Munkaerőpiaci Alap irányító testületének, a MATnak a tagjait fenntartjuk, a munkaügyi miniszter, a munkaügyi tanácsokét pedig a munkaügyi központok igazgatója nevezi ki. Ez, mi úgy látjuk, nem ad mérlegelésre lehetőséget a kinevezőnek, nem csorbítja a jelölő jogát, hiszen a felelősséget sem akarja csorbítani, csak regisztrálja s ellenőrizhetővé teszi, ki az, aki szervezetétől a felhatalmazást megkapta. Azt sem tekintjük a jelölői jog csorbításának, ha a törvény azt ajánlja a munkavállalói és munkaadói szövetségeknek, hogy a jelölésnél vegyék figyelembe a szervezetek között kialakult befizetői arányokat is. Ha ezt a szempontot a szociális partnerek figyelembe veszik, úgy gondoljuk, erősödik a MAT hitelessége és működésének költségérzékenysége. Ezért az erre vonatkozó módosító javaslatot a kormány támogatja. Egyetértünk mindazokkal, akik úgy gondolják, hogy túlságosan rövid határidőt ad a törvényjavaslat a MAT és a munkaügyi tanácsok megalakulására. Mégsem szeretnénk ezt a határidőt módosítani. Kérem a javaslattevőket, értsék me g, az eszközök finanszírozásáról az év legelején kell dönteniük az új testületeknek. Ellenkező esetben késedelmet szenvednek a támogatásos programok, és hiába lesz pénz rájuk, a tanácsok, a központok nem tudják azt megalapozottan, hatékonyan elkölteni. Err ől, sajnos, már vannak tapasztalataink. Több ellenzéki képviselő vélte úgy - bár mi ezt fordítva látjuk , hogy a módosítással csökken az érdekképviseletek beleszólási lehetősége a foglalkoztatáspolitika alakításába. Gyakran ugyanezek a képviselők mondták azt is, hogy a szabályozásnak pontosabbnak kellene lennie, nem keret jellegűnek. Én ebben látok némi ellentmondást. A keretjellegű szabályozás éppen azt szolgálja, hogy a támogatás feltételei a tripartis testület döntése alapján, esetleg a területfejleszté si tanácsokkal kötött
