Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
189 Még, és befejezően szeretnék a lényegek lényegére rámutatni. Én úgy érzem, hogy a jelenlegi állami anyagi helyzetben elsődlegesen az lenne... (Az elnök a felszólalási idő leteltével kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Egy gondolat befejezésére kérek az igen tisztelt Háztól és az elnök asszonytól engedélyt. (Közbeszólás a jobb oldalon: Megadjuk.) Köszönöm. Tehát én azt hiszem, az lenne a valódi cél, az lenne a valódi h umánum és a valódi igazságtétel, hogyha azoknak a személyeknek, akik saját megkínzott sorsukon keresztül áldozatai voltak, részt vevő áldozatai voltak a holocausti népirtásnak és ma még élnek, azoknak a 8090 éves életkorban lévő személyeknek a végső napja it próbálná meg a kormány valamilyen formában az életminőségük javítása vonatkozásában vagy azon keresztül lehetővé tenni, elnézést a pongyola kifejezésért. De meg kell mondanom, annyira... (Az elnök ismét kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.) Elnézést. E LNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Képviselő úr, a kétperces időkeretét kétszeresen túllépte, úgyhogy kérném, hogy majd jövő héten folytassa. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. A mai napon még napirend utáni felszólalók is jelentkeztek fel szólalásra. A jövő héten folytatjuk várhatólag az általános vitát. A házbizottság ülésén pedig pontos megállapodás fog születni arról, hogy ezek a felszólalók hogyan, milyen rendben szólalnak fel. Kérném az ott jelenlévőket, hogy az itt elhangzottakat pont osan közöljék a házbizottságon is. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most pedig a napirend utáni felszólalásra jelentkezőket hallgatjuk meg. Elsőként Rusznák Miklós képviselő urat, a Kereszt énydemokrata Néppárt képviselőjét. Megadom a szót. RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt megfogyatkozott Ház! Tisztelt Országgyűlés! Ha röviden fogalmaznám meg beszédem lényegét, akkor azt kellene mondanom, hogy a demokrácia lényege műveltség és a tiszta erkölcs. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy véget ért a rendszerváltás romantikus időszaka. Most már világosan látható a félidőben, hogy elérkezett a dráma, a tragikomédia ideje akár a gazdaságban, akár az állampolgárok életében . Ez a kormány is bebizonyította, hogy nem tudott a nagy szakértelmével csodát teremteni az elmúlt két évben, s nem tudott a társadalommal megállapodást kötni, amit bizonyít a nagymértékű elszegényedés, a cél nélküli gazdasági, politikai szervezetlenség, a társadalmi elégedetlenség, a párbeszéd hiánya a néppel. Pedig a demokrácia csak akkor válthatja be a népnek hozzá fűződő reményeit, sőt csak akkor érdemli meg a demokrácia nevet, ha nem a nép által és a néppel való kormányzásban merül ki, hanem teljesen a népért való kormányzást is jelenti. A népért és a nép által való kormányzás nem ugyanaz. Elvileg szolgálhatja a nép érdekét az egyeduralom, vagy egy kiváltságos csoporturalom is, de erre csupán az uralkodók magas erkölcsében lelhetünk biztosítékot. Az emb eri természet ingatagsága és a hatalom megrontó szelleme miatt nagyon törékeny biztosíték, és önérzetes ember az ilyen rendszert legfeljebb tűrheti, ha már megvan, de kívánni méltatlan egy szabad emberhez. A nép által való kormányzást jogi törvényekkel leh et biztosítani, a nép érdekében való kormányzást csak az szavatolja, ha maga a nép elég magas műveltséggel bír érdekeinek felismerésére, megfelelő erkölcsi képessége van azok szolgálatára, és hajlandó jogaiért áldozatot hozni. Ha a nép nem tudja felismerni valódi érdekeit, akkor alkalmatlan emberek kezébe teszi le a vezetés jogát, akik rosszul vagy önérdekükben használják a közhatalmat, sőt a nép érdekeivel ellentétes cselekedetre is rábírhatják és föllelkesíthetik a népet. A műveletlen és durva erkölcsű né p
