Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója:
1851 1996ban felgyors ult az államháztartás nagy elosztórendszereinek reformja. Az oktatás, a közigazgatás, a társadalombiztosítási alapok, ezek között a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer finanszírozása, átszervezése és a lehetőségekhez való igazítása kétségkívül ma m ég nem kész, ebben mulasztásunk közös felelősséget takar. Mindazonáltal az elkészített koncepciók biztatóak abban a vonatkozásban, hogy 1997ben a leglényegesebb változások bevezethetők legyenek. Az előttünk lévő 1997. évi költségvetési javaslatról szóló b izottsági vita során elhangzott, hogy 1996ban történt meg 1990 óta először az, hogy mind a költségvetési irányelvek a félév végére, mind pedig maga a költségvetés az előírt határidőre, szeptember 30ára benyújtásra került. Különös szituáció alakult ki. Az Alkotmánybíróság teljesen megalapozott véleménye alapján minden év november 15éig a vállalkozásoknak, a magánszemélyeknek a következő évi adótörvényeket ismerniük kell. A szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében ez a 45 napos előretartás indokolt . Ugyanakkor a költségvetés készítése és az adótörvények módosítása, előkészítése mindössze egynegyed évre koncentrálódik, így rendkívül sűrű a harmadik negyedév feladata, amikor is egyszerre kell feldolgozni az előző év adófizetési tanulságait, egyszerre kell a gazdaságpolitikai eseményeket nagyon gyorsan feldolgozni, elemezni, és ehhez képest a gazdaságpolitikai prioritásokat és a költségvetés feltételrendszerét, összegszerűségét pontosítani. A korábbi időszakhoz képest az adótörvények és a költségvetésk ezelés együttes kezelése kedvező abban a vonatkozásban, hogy a költségvetés politika által elfogadott nagysága nem fogja kényszerítő erővel megkövetelni az adótörvények ilyenolyan, esetleg szakmailag nem is igen védhető változtatását, esetleg az adópoliti kai elvekkel ellentétes irányú mozgását. Ugyanakkor rendkívül óvatosan kell kezelni ezt az egyidejű tárgyalást abban a vonatkozásban, hogy az adótörvények elfogadásával ne kényszerítsük magunkat egy olyan szűk mozgástérbe, ami később, a költségvetés részsz ámainak véglegesítésekor esetleg elveinkkel, szándékainkkal ellentétes döntéseket kényszerítene ki. Az 1997es költségvetéssel kapcsolatban mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselők egyaránt megemlítettek vitatott, függőben maradt kérdéseket is. Meggyőz ődésem, hogy a kormánypárti képviselők költségvetést támogató magatartása is csak akkor hiteles, ha szembe tudunk nézni a költségvetésben rejlő feszültségpontokkal, nem térünk ki a vitás kérdések feltárása elől, keressük a megoldást, és természetesen, ha k ell, akkor fenntartásainkat is hangoztatjuk. Ugyanakkor ez értelemszerűen vonatkozik a másik oldalra is, azaz az ellenzéki képviselők vitában elfoglalt pozíciója is csak akkor hiteles, ha a természetes kritikai hangvétel mellett a vitathatatlan gazdaságpol itikai eredményeket, pozitív tendenciákat s a költségvetésben rejlő lehetőségeket is megvilágítják. Különösen akkor hiteles ez az ellenzéki képviselők kritizáló véleménye, ha e mellé képesek a költségvetést javító és abba beilleszthető javaslatokat előterj eszteni, vagy ha a gazdaságpolitika egészével nem értenek egyet, akkor mind a kiadási, mind a bevételi oldalra egyformán ható vagy a gazdaságpolitika egészére kiterjedő ellenvéleményt, programot terjesztenek elő. Sajnálatos azonban az, hogy a kormánypárti képviselők kritikus hangvételét sokan a megosztottság jeleként érzik, és az ellenzéki képviselők saját, egyéb területeken hangoztatott véleményükkel is ellentétes, helyenként a demagógia határát is súroló, egyoldalú javaslatait mint megvalósítható javaslat okat fogadják. (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Ez magánvélemény, elnök asszony!) A számvevőszéki bizottság ülésén is vitatott, függőben maradt kérdésként szerepelt a Magyar Nemzeti Bank adósságállományának, veszteségének kezelésével kapcsolat os intézkedéscsomag, ennek kihatása a kamatkiadások és kamatbevételek, valamint a jegybanki befizetés összegszerűségére.
