Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója:
1852 Nem vitattuk azt a megalapozott intézkedést, amely a jegybanki funkciókat a kereskedelmi funkcióktól gyökeresen el akarja különíteni. N em vitattuk azt sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank mérlegében szereplő devizaadósság a Magyar Köztársaság adósságállománya, és nyilvánvalóan tisztában vagyunk azzal is, hogy a nem kamatozó adósság kötvényesítése az eddigi adósságkezelési gyakorlat egyenes köv etkezménye. Szükségesnek tartottuk azonban azt, hogy legalább azzal a részletezéssel, amilyennel az Állami Számvevőszék a költségvetés bevételeire és kiadásaira a képviselők számára elemzést készített, legalább ezzel a mélységgel készüljön részletes hatást anulmány, részletes felmérés a kötvényesítés kiadási és bevételi tételekre gyakorolt hatásáról is. A vitatott és függőben maradt kérdések jelentős része a társadalombiztosítási rendszerek működtetésével kapcsolatos. Ez ugyan nem szigorúan a központi költsé gvetés tételeit érinti, de az államháztartás perspektivikus alakulására jelentős befolyást gyakorol. A vita érintette a költségvetési szféra beruházásnövekedése értékelését is. Örvendetesnek tartjuk, hogy 1997ben a beruházások e téren is jelentős mértékbe n, mintegy 30 százalékban növekednek, egyetértünk mindazzal a költségvetést terhelő beruházásokkal, amely a termelő és a humán infrastruktúra javításával függenek össze, de kétségek hangoztak el az olyan, esetenként presztízs ízű beruházásokkal kapcsolatos an, amelyek csupán egyegy szűk réteg igényeit elégítik ki úgy, hogy a költségvetést aránytalanul nagy teherrel sújtja. Ennek legszembetűnőbb példája a Lágymányosi Egyetemi Központ építése, amely évek alatt 34 milliárd forint, de 1997ben is több mint 8 mi lliárd forint forrást igényel, ami bizony a központi költségvetési beruházások összegének jelentős, közel 10 százalékos, talán nem túlzás, ha azt mondom, aránytalanul nagy része. Végezetül engedjék meg, abbéli véleményemet is elmondjam, hogy roppant megnyu gtató, hogy a gazdaság főszereplői, a vállalkozók és a vállalkozások irányítói nem a parlamenti vita ellenzéki felszólalásaiból tájékozódnak a gazdaság kilátásaival, tendenciájával kapcsolatosan, és nem ezekhez igazítják döntéseiket. Sajnálatos az, hogy az ellenzéki képviselőtársaim véleményeiben szinte minden rossz, minden kilátástalan, eredménytelen. Ezzel szemben a vállalkozók véleményét tükröző konjunktúrabarométerek egyértelműen kedvező tendenciát vettek, a magyar tőzsde világviszonylatban is egyedülá lló módon kiugróan fejlődik, növekedése - a természetes hullámzásokat is beleértve - tendenciaszerű. A mértékadó és általában mértéktartó véleményeket alkotó konjunktúrakutató intézetek szinte egyöntetűen azt rögzítik, hogy a gazdasági növekedés feltételre ndszere fokozatosan kiépült, kiépül, a növekedés 199798ban gyorsuló, s a gazdaság talpra állása, megerősödése valószínűsíthető. Összegzésképpen a számvevőszéki bizottság az Állami Számvevőszék javaslatait és a részletes feldolgozás módosító hatásait jól beépíthetőnek tartja az előttünk levő '97. évi költségvetési előterjesztésben, kiemelte, hogy időben és jó minőségben készült el az anyag, ami előttünk fekszik, ezért a parlamentnek részletes vitára bocsátásra javasolta. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót dr. Sepsey Tamásnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. DR. SEPSEY TAMÁS , a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tiszt elt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetésekor igyekszem valóban a kisebbségi véleményt előadni, nem pedig egy politikai vezérszónoklatot mondani arró l, hogy az ellenzék
