Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1786 jövedelemadója kisebb, mint az igénybe vehető gyer mekkedvezmények köre, akkor ez kiterjeszthető a másik szülőre is. Erre irányul az a javaslat, amit említettem, hogy nem találtam az ajánlásban. Összességében, tisztelt képviselőtársaim, azt javasoljuk, hogy tekintettel arra, hogy a gyermekek rendkívül nehé z helyzetben vannak, éljünk azzal a lehetőséggel, hogy azoknál a családoknál, ahol képződik adó, ennek egy jelentős részét ne vonja el a költségvetés, és biztosítsa azt, hogy éves szinten gyermekenként 36 ezer forint adókedvezményben részesülhessenek ezek a családok. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Bevallom, hogy amikor ön a vita részeinek ismertetésekor ezekre a gyermekkedvezményekre vonatkozó módosító javaslatokat említette, akkor nem kértünk szót, hiszen az ezzel kapcsolatos érveinket már az általános vitában elmondtuk, és el fogjuk mon dani más összefüggésben, nyilván a költségvetési vitában is. Azonban az, hogy Demeter képviselőtársunk újra itt érvelt az ő gyermekkedvezmények növelésére vonatkozó javaslatai mellett, mégpedig úgy érvelt, hogy abból indult ki, hogy a gyermekek 41 százalék a szegény sorban él, ez a megjegyzése és főleg ez az érvelése arra késztetett, hogy mégis szót kérjek ebben a kérdésben. Ugyanis, ha igaz az, hogy a gyerekek mintegy 41 százaléka ilyen helyzetben van, akkor muszáj felhívnunk a figyelmet arra, hogy a gyerme kek után járó adókedvezmény ezeknek a gyerekeknek legalább kétharmadát nem éri el. Ugyanis azok az adatok, amelyek rendelkezésünkre állnak, azt mutatják, hogy a gyermekes családoknak legalább körülbelül 18 százaléka olyan család, ahol nem fizetnek adót, me rt vagy nincs jövedelem, vagy olyan alacsony a jövedelem, hogy az nem esik bele valamilyen konstrukcióban az adóköteles jövedelmek közé. Azt gondolom tehát, hogyha valaki valóban a szegény sorsú gyermekek helyzetén kíván segíteni - és én azt nagyon üdvözlö m, ha valaki erre törekszik , akkor nem azt a javaslatot kell támogatnia, hogy a gyermekek után az adófizetők adókedvezményt élvezzenek, hanem azt a javaslatot kell támogatni, amit Béki Gabriella, Csehák Judit és más képviselők nyújtottak be, hogy ne a sz emélyi jövedelemadóból nyújtsunk a gyerekek után adókedvezményt, amit majd a költségvetéshez ugyanők be fognak nyújtani, hanem a családi pótlékot emeljük legalább azzal az összeggel. 50 valahány milliárdról mi nem is ábrándozunk, mert mi egyelőre nem tudun k rá forrást, mi egyelőre csak annyit fogunk mondani, hogy azt a 7,5 milliárdot, amit a kormány javaslata adókedvezmény formájában kíván az adófizető polgárok gyerekeinek eljuttatni, azt a 7,5 milliárdot családi pótlékemelés formájában juttassuk el oda - m inden gyerekhez , ahol ez valóban szükséges. Azt gondolom tehát, hogyha valóban a szegény gyerekeken akarunk segíteni, a szegény sorú családokban levő gyerekek megélhetéséhez, eltartásához akarunk hozzájárulni, akkor ezt a javaslatot, a családipótlékemel és javaslatát kell támogatnunk, és nem a gyermekek utáni adókedvezmény javaslatát. Na most, ha a Magyar Demokrata Fórum segítségünkre siet azzal, hogy feltár majd a költségvetési vitában 50 milliárd forintnyi valóságos pluszforrást, akkor mi ezt nagyonnag yon lelkesen fogjuk üdvözölni, és akkor jóval nagyobb családi pótlék emelésre fogunk javaslatot tenni, mint amit jelenlegi javaslatainkban el tudunk képzelni. Legyen szabad - ha már a kérdés napirendre került ily módon, Demeter képviselőtársunk által - még egy megjegyzést tennem. Folyt itt néhány hónappal ezelőtt egy alkotmányozási vita. Ebben az alkotmányozási vitában a Ház különböző oldalairól merült fel az igény, hogy rögzítsük az alkotmányban az állam szociális jellegét, rögzítsünk az alkotmányban külön böző szociális kötelezettségeket. Én azt szeretném javasolni azoknak, mind a Ház egyik, mind a Ház másik oldalán, hogy ne az alkotmányban akarjunk feltétlenül szociális kötelezettségeket rögzíteni, hanem amikor valódi pénzek elosztásáról van szó, amikor ar ról van szó, hogy kinek nyújtunk adókedvezményt,
