Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - VARGA JÓZSEF (MSZP):
1781 Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 28. pontjában szereplő módosító javaslatról. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni a vita e szakaszában? Senki nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a köv etkező vita szakaszt, az ajánlás 30. pontjában szereplő módosító javaslat alapján. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vita e szakaszában? Nem kíván. A vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés. Most megnyitom a következ ő vitaszakaszt az ajánlás 31es, 32es, 33as pontjaiban lévő módosító javaslatok alapján. Megadom a szót Varga József képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. (17.50) VARGA JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim ! 109. számú módosító javaslaton tulajdonképpen egy új adótáblát nyújtottam be. Mint önök ezt bizonyára már látták, a különböző bizottságok nem támogatták, de úgy gondolom, hogy indokaimat, érveimet mindenképpen célszerű lenne ismertetni, hiszen egy esetle gesen kapcsolódó módosító indítvány elbírálásakor ezek hasznosak lehetnek mindannyiunk számára. Indokoltnak láttam, hogy a hosszú ideje megfogalmazott célok irányába tegyünk előrelépéseket, és ezek közül a célok közül én fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy mindig szerettünk volna egy kevesebb sávot tartalmazó adótáblát, és ezzel együtt szerettük volna elérni azt is, hogy széthúzzuk a sávokat. Ez az általam benyújtott adótábla mindkét célt nagyon jól szolgálta. A várható bevétele körülbelül azonos lett v olna azzal, amit az előterjesztő tárt ide elénk, tehát igazából a kettő között lényeges különbség bevétel szempontjából nem jelentkezett. Mi az, ami miatt mégis fontos volt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzam? Úgy gondoltam, ha a kormánynak elhatározott s zándéka, hogy az adót csökkentse, az az ő adótáblájával is nyilván megvalósul, de ennek a csökkenésnek a szétosztása talán szerencsésebb lenne, ha a középrétegeket kedvezőbben érintené, mint a beterjesztett javaslat. Az államháztartás átalakításá hoz, az államháztartási reformhoz is ez illeszkedik jobban, méghozzá azért, mert fontosnak tartanánk, hogy öngondoskodása növekedjen állampolgárainknak. Szeretnénk, ha idős korukra előre gondolnának, és életbiztosítást kötnének, nyugdíjelőtakarékossággal készülnének a nyugdíjas éveikre. Ehhez viszont forrásokra van szükség. Úgy gondolom, hogy éppen ez az a réteg, tehát a 200600 ezer forint közötti éves jövedelemmel rendelkezők rétege, amelyik pillanatnyilag nem rendelkezik ilyen többletforrásokkal. Ha leh etőségünk van arra, hogy kevesebb adót szedjünk be, akkor talán jó lenne ennél a rétegnél meghagyni ezt, ezzel biztosítva számukra a lehetőséget ahhoz, hogy az előbb említett öngondoskodási formákat alkalmazhassák. Ez a megoldás egyértelműen segítette voln a a gazdaság fejlődését is, mert napjainkban, folyamatosan azzal a gonddal küzdünk, hogy a gazdaság élénkítéséhez kevés a rendelkezésre álló forrás. Az ő megtakarításaik, amiket az előbb már megneveztem, hosszú távú megtakarítások, és ezeknek a beforgatása a gazdaságba mindenképpen segítené a gazdaság élénkítését is. Fontosnak tartottam azt is, hogy mindössze 2 millió forint fölött alkalmazta a legmagasabb adókulcsot, a 46 százalékot. Ez viszonylag szűkebb réteget érint, és amennyiben egy következő alkalomm al lehetőség van további mérséklésre, akkor megfontolható ennek a sávnak is az esetleges módosítása. Természetesen szükség volt arra, hogy az adótáblával kapcsolatos egyéb helyeken is megtörténjen a módosítás. Ennek megfelelően benyújtottam az előlegelszá moláshoz, a nyilatkozat megtételéhez és a göngyölítéshez szükséges módosításokat is. Ezeket már külön nem kívánom érvelni, és főleg nem kívánok indokolni ezek mellett. Összegezni szeretném azonban az elhangzottakat. Úgy gondolom, hogy a beterjesztett javas lat jól szolgálta régi célkitűzéseinket a
